A magyarok Ausztriába, a bolgárok Belgiumba mennek dolgozni – a többi között ez derül ki abból a nagyszabású felmérésből, amelyet az Európai Unió készített a mobilitásról. A július 15-én megjelent tanulmány szerint 2018-ban több mint 49 ezer honfitársunk vállalt munkát Ausztriában, ami 17 ezerrel több, mint ahányan Németországban. A harmadik legnépszerűbb célpont a magyarok között az Egyesült Királyság volt, ott hivatalosan 9500 magyar helyezkedett el tavaly.
Ausztria a szlovákok körében is népszerű, több mint 47 ezren mentek át a szomszédba dolgozni, többen, mint ahányan Csehországba (31 200). A csehek inkább Németországot választották, és a lengyel kivándorlók között is messze Németország volt a legnépszerűbb (124 800), míg a románok inkább Olaszországban (46 200), a bolgárok pedig Belgiumban (45 900) kerestek boldogulást.
Az EU-s szakértők azt is összesítették, hogy a kelet- és közép-európai országokból hányan vándoroltak ki 2013 és 2017 között.
A vizsgált időszakban 2015-ben volt a legnagyobb a kivándorlók száma (kicsivel több mint 43 ezer), de számottevően azóta sem csökkent, 2017-ben is súrolta a 40 ezret.
A magyar számok azonban meg sem közelítik a lengyel és a román értékeket, és nem csak azért, mert ezekben az országokban jóval többen élnek – a különbség a teljes lakossághoz viszonyított arányon is jól látszik. Bár 2013-hoz képest 60 ezerrel kevesebb lengyel hagyta el az országot, még 2017-ben is több mint 218 ezren tettek így, Romániában pedig évről évre nő a távozók száma: 2013-ban 161 ezer volt, 2017-ben már 242 ezer, ami a lakosság 1,2 százaléka.
Ami a fordított irányú mozgást illeti, 2013-ban még csak közel 39 ezer bevándorlót regisztráltak Magyarországon, 2017-ben viszont kicsivel több mint 68 ezret. A legnagyobb ugrás 2013 és 2014 között volt, amikor egyik évről a másikra 16 ezerrel több bevándorlót regisztráltak. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a letelepedési kötvény 2013-as bevezetése. Ugyanekkora ugrást lehetett tapasztalni 2017-ben, a kötvény megszüntetésének évében is, amikor az előző évhez képest nagyjából 15 ezerrel többen érkeztek hazánkba, feltehetően kihasználva a hamarosan megszűnő lehetőséget.
A statisztikából kiderül, hogy az országba beköltözők legnagyobb részben – külhoni – magyar állampolgárok voltak, a legtöbben, 32 és fél ezren 2015-ben költöztek ide. A bevándorlók között a más EU-s országok állampolgárainak száma nagyjából minden évben 10 és 11,5 ezer fő körül mozgott, többen voltak viszont a nem uniós országból érkezők: az ő számuk 2013-ban közel 11 ezer volt, 2017-ben több mint 25 ezer.
Ennél többen, 32 ezren voltak azok, akik első alkalommal kaptak tartózkodási engedély Magyarországon 2017-ben. A legnagyobb részük ukrán (7808), valamint kínai (2879) és szerb állampolgár (2409), de volt több mint kétezer amerikai és 1759 iráni is. Az ukránok aránya a teljes Európai Unión belül magas volt: összesen 3,1 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki 2017-ben, a 21 százalékát ukrán állampolgároknak.
Kiemelt kép: Herbert Neubauer/ AFP