Mindig kedvesen köszönt és az egész családja barátságos volt, „egyetlen rossz szót sem tudnék rá mondani” – így jellemezte a Spiegel újságíróinak Stephan E.-t az egyik szomszédja. Úgy tűnt, hogy csendes, átlagos életet él, semmi nem utalt arra, hogy a férfi, akit a június elején meggyilkolt Walter Lübcke halálával kapcsolatban őrizetbe vettek, neonáci lenne. Nyilvánosan nem voltak szélsőjobboldali megszólalásai, és egyáltalán: az őt ismerők szerint úgy viselkedett, mint bárki más.
Forró nyom
Egy korábbi cikkünkben már részletesen beszámoltunk arról a gyilkosságról, amely egész Németországot megrázta. Június első hétvégéjén, szombatról vasárnapra virradó éjszaka valaki közvetlen közelről fejbe lőtte Walter Lübckét, a kasseli járási államigazgatási hivatal sokak által kedvelt és elismert vezetőjét.
A gyilkos fegyvert nem találták meg, és a nyomozást megnehezítette, hogy aznap búcsú volt a Lübcke lakhelyéül szolgáló kis faluban, ezért az átlagosnál jóval többen tartózkodtak a környéken. A hatóságok eleinte több indítékot is elkezdtek vizsgálni, de már akkor is felmerült a politikai motiváció, pontosabban az, hogy szélsőjobboldali tettesek állhatnak a háttérben. Erre részben a bűntett elkövetésének módja, részben az áldozat előélete utalt.
A kereszténydemokrata Lübcke 2015-ben, vagyis a migrációs krízis csúcsán a keresztényi elvek és a békés együttélés fontosságára hívta fel a figyelmet és hozzátette: ha valakinek nem tetszik, hogy Németország ezekre az elvekre épül, akkor elmehet. A szélsőjobboldal erre bedühödött, és nem csak kommentekben ment neki, de halálos fenyegetéseket is kapott, ami miatt a politikus egy időre rendőri védelem alatt állt. Az indulatok azóta sem csitultak, Lübcke halálának hírét a radikális jobboldali fórumokon örömmel fogadták.
A rendőrség eleinte nehezen talált nyomot, aztán június 15-én, szombaton éjjel 2-kor az egyik, Kasseltől keletre fekvő településen egy 14 éves fiú arra ébredt, mintha a telefonja csengett volna. Amikor kinézett az ablakon, akkor látta, hogy a szomszéd ház előtt vagy tíz rendőrautó áll, a rendőrség pedig felszólította a lakókat, hogy viselkedjenek higgadtan. A rendőrség egész szombaton házkutatást tartott, amelynek során számítógépeket, okostelefonokat, illetve fegyvereket is lefoglalt.
A hétvégén több német lap is megírta, hogy a gyilkossággal kapcsolatban letartóztattak egy férfit, aki szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkezik, ám ezt hétfőig hivatalosan nem erősítették meg. Akkor azonban hirtelen felgyorsultak az események. Az egyik legfontosabb hír az volt, hogy a nyomozást átvette a Német Szövetségi Legfőbb Ügyészség, ez ugyanis azt jelentette, hogy kiemelt bűncselekményről van szó.
A gyanúsítottat, Stephan E.-t a tetthelyen (egyes újságok szerint az áldozat ruháján) talált DNS-nyomok alapján tartóztatták le, jóllehet, a lakásán lefoglalt fegyverek között sajtóinformációk szerint nem volt ott a gyilkos fegyver. Az ügyészség közölte azt is, hogy bár nem zárnak ki semmit, mostantól a lehetséges szélsőjobboldali (terrorista) indítékokra koncentrálnak. A neonáci indíték gyanúját Horst Seehofer német belügyminiszter is megerősítette egy keddi sajtótájékoztatón.
„Valakik meg fognak halni”
A szomszédai szerint csendes életet élő E. múltjában jó pár szélsőjobboldali bűncselekmény szerepel. A Zeit Online arról írt, hogy a most 45 éves férfi 1993-ban csőbombát helyezett el a Hessen tartományban található Hohenstein-Steckenroth menekültszállásánál. A bomba egy autóban lépett működésbe, az ki is gyulladt, de a lakók még a robbanószer detonációja előtt eloltották a tüzet.
Stephan E.-ről már akkor is azt írták a lapok, hogy radikális körökben mozog, és korábban már meggyűlt a baja a törvénnyel egy másik, idegengyűlöletből elkövetett gyújtogatás, testi sértés, illetve fegyvertartási szabályok megszegése miatt. A keddi sajtótájékoztatón, amelyen Seehofer mellett a nyomozás vezetői is részt vettek, elhangzott: a férfi „szélsőjobboldali karrierje” már a 80-as években elkezdődött.
Szintén a Zeit Online értesült úgy, hogy 2016-ban 150 eurót adományozott a szélsőjobboldaliként jellemzett AfD thüringiai alapszervezetének. A párt egyik szóvivője kijelentette: nem voltak semmilyen kapcsolatban E.-vel, és hozzátette, a párt elítél mindenféle erőszakos cselekedetet, beleértve Lübcke meggyilkolását is. Később kiadtak egy közleményt, hogy a helyi alapszervezethez nem érkezett pénz E.től, de hogy akkor hova ment, azt nem tudni.
Vér és becsület
Rögtön a gyilkosság után több biztonsági szakértő is arról beszélt a német sajtónak, hogy az elkövetés módja a német neonáci terrorista sejt, az NSU módszereire emlékeztet. A csoport két tagja 2000 és 2007 között kilenc török és görög származású bevándorlót, valamint egy rendőrnőt végzett ki célzott fejlövéssel. Uwe Böhnhardt és Uwe Mundlos még azelőtt öngyilkos lett, hogy bíróság elé kerültek volna, egy harmadik tag, Beate Zschäpe azonban életfogytiglani börtönt kapott.
Az NSU, amelynek német nevét talán úgy lehetne lefordítani, hogy Földalatti Nemzetiszocialisták (Nationalsocialistischen Untergrund), a Vér és Becsület nevű neonáci hálózat tagja, a Combat 18 terrorista-militarista csoporttal együtt. Az egyik legveszélyesebb neonáci csoportnak tartott Combat 18 tagjai a múltban többek között fegyverrel kereskedtek és bombagyártáshoz használható segédanyagokat terjesztettek, de az utóbbi időben nem nagyon hallattak magukról, még ha voltak is arra utaló jelek, hogy újraszervezik magukat. A Spiegel információi szerint Stephan E. a Combat több tagjával is kapcsolatban állt, és korábban az NPD neonáci pártban is aktív volt.
E. ugyan tagja volt egy helyi lövészklubnak, ám hivatalosan sem fegyverrel, sem fegyvertartási engedéllyel nem rendelkezett és a lövészklub fegyvereihez sem fért hozzá. Ő az íjászati részlegért felelt, ezért egyelőre nem tudni, hogy a lakásán talált fegyverek honnan származnak. A combatos kapcsolatai miatt azonban valószínűleg nem volt nehéz hozzájutnia.
Terrorveszély?
A következő 12-18 hónap különösen veszélyes lehet,
mondta a Tagesspiegelnek Gideon Botsch, a Potsdami Egyetem antiszemitizmussal és szélsőjobboldali radikalizmussal foglalkozó kutatóintézetének vezetője, nem lehet ugyanis kizárni azt, hogy radikális csoportok az ügy által felkeltett figyelem miatt további terrorcselekményeket hajtanak majd végre. Botsch szerint a bevándorlásellenes AfD tevékenyen részt vett abban, hogy ilyen hangulat alakuljon ki. Hiába zárkózik el hivatalosan a párt az erőszaktól, részt vett a feszültségkeltésben.
A Marburgi Egyetem Demokráciaközpontjának vezetője szerint a hesseni szélsőségesek elég erősek és radikálisak ahhoz, hogy véghez vigyenek egy ilyen durva bűncselekményt. Ha megnézzük az utóbbi évek erőszakos fenyegetéseit, fejtegette a Spiegelnek Reiner Becker, láthatjuk, hogy egyáltalán nem extrém elképzelés. Megfenyegették például az NSU áldozatai képviselő ügyvédnőt, Seda Basay-Yildizt is, Lübcke esetében pedig lehet, hogy beváltották az ígéreteket.
Becker arra is figyelmeztet, hogy megváltozott a neonáci szervezkedések struktúrája. Most már nincsenek nagy közös fellépések, gyűlések, mert betiltották ezeket a csoportokat, de a tagok a közösségi médián keresztül továbbra is tartják egymással a kapcsolatot. Éppen ezért attól, hogy nem egy csoport, hanem egyetlen személy akciójáról van szó, nem lehet kijelenteni azt, hogy teljesen el van zárva a hasonló ideológiákat valló szélsőségesektől.
Minden eszközzel harcolnunk kell a szélsőjobboldali erők ellen – jelentette ki kedden a német belügyminiszter, hozzátéve, hogy a német kormány egyik legfontosabb feladata továbbra is a terror elleni küzdelem lesz, legyen az iszlamista vagy szélsőjobboldali gyökerű.
Kiemelt képünkön: A gyilkosság áldozatává vált Walter Lübcke, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa otthonánál nyomoznak a Hessen tartománybeli Wolfhagen-Isthában 2019. június 17-én.Fotó: Armando Babani / EPA/MTI
