Pont olyan megoldhatatlan, mélyen sistergő konfliktus, amelynek a pápa maga is része

Korábban a témában:

Apró cseppekben, fáradtan, már lassacskán elhalva esik az eső, miközben két fehér ruhás pap karon fogva kíséri a nehézkes járású argentin pápát az oltár mögé. Katolikus misén ritkán tapsolnak, most kiáltásokat is hallani, ahogy a pápa mosolygó arca megjelenik az erdő nyergére néző kivetítőn. Az elmúlt percek szinte feszült csendben teltek, miközben Ferenc egy szakrálisnak legkevésbé nevezhető két dobozépületben készült föl a misére a kivetítő fölött. Az áthatott lelkesedés hullámokban tör rá a többtízezer zarándokra. Nemrég még sikongatva rohantak a pápamobillá alakított fehér Dacia Duster után, amint az megérkezett a Nyeregbe, majd egy hosszú, zötykölődő kört írt le, hogy a keményen kapaszkodó Ferenc integethessen a híveknek. Most csönd van.

Fotó:Farkas Norbert / 24.hu

A Hármashalom-oltár késői Makovecz-mű, és be is mutat szinte mindent abból, amiért a korabeli Magyarország egyik legnagyobb építészét szeretni és megvetni lehet. A három ív organikusan simul a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó feszítette Nyeregbe, még a felújítás után rászerelt siklóernyőszerű kiegészítés sem tudja azt éreztetni, hogy ezt az épületet nem ide teremtették. Az oltár 1997-ben épült, és ugyanaz az átok szállt rá, ami a művész legtöbb épületére. Hiába a mesterséges és az organikus keveredése, ha a beton jobban bírja az esőt, mint a fa. Ezért kellett már most felújítani, és ez az, amit Makovecz Imre sosem tartott fontosnak.

A siklóernyő alatt papok tömege várja, hogy Ferenc elfoglalja a helyét. Az idős pápa nem jön előre az oltárhoz, a misét ülve celebrálja, egymást követve olaszul, románul és magyarul. Az énekek szintén magyarok, a zarándokok is így imádkoznak.

Néhány órával korábban még emberek tízezrei kaptattak fel a nehéz, lassú, de annál kitartóbb cseppekben hulló esőben a Jézus-hágón. A zarándoklat nem könnyű műfaj, ma se lett azzá. Esernyők, kapucnik és szemeteszsákok alatt roskadó emberek viszik az eső keresztjét a domboldalon, ami hajnal óta szivaccsá itta magát. A sor néha megakad, amikor nagyobb csoport ér fel a Salvator-kápolnához, hogy ráfordulva már lássák a szélesedő tisztást, amelynek a közepén az oltár áll.

Hiába az eső, sokan tíz-tizenkét órát vonatoztak és vezettek, hogy itt lehessenek, és ennyi nem is fogja elvenni a kedvüket. Az oszlopként futó, néha román zsandárbuszokkal kísért tömeg egy része már a könnyű, Csíkszeredáról Csíksomlyóra átvezető részen is énekelt, majd felváltva káromkodott, mert különböző helyzetekre különböző fohászok működnek.

Fotó:Farkas Norbert / 24.hu

Az oltárral szembeni elkerített kordonok között messze nincsenek annyian, mint korábban vártuk. Százezres becsléseket lehetett hallani, de az időjárás sokakat elijeszthetett, harminc, legfeljebb ötvenezren lehetnek. Az esőben megtett kilométeres séták és a többórás várakozás szinte nem is érződik, mert a tömeg felett a távolban a Csíkszeredát ölelő hegyek és a fényeket hajnal óta tompító sűrű köd kezd elválni egymástól.

Pápai látogatások alkalmával érdemes igazán távolmaradni a szakrális hasonlatoktól, de Ferenc miséje közben elállt a hajnal óta kitartóan zuhogó, bénító eső, először depressziós csepergéssé zsugorodott, majd mire a hátizsákos papok végigjárták a tömeget a kelyhekkel, erőteljes, szúró napsütés lett belőle.

Ritkán látni olyan fesztivált, ahol senki nem iszik alkoholt. Persze ez sem fesztivál volt, csak a tömeg alapján tűnt annak, hiszen a Szigeten már rég tönkretett volna egy napot ez a brutális eső, miközben itt a mise után boldogan kempingező embereket kerülgetnek a hegyoldalban a fáradtan, de különösebb panasz nélkül aláereszkedők.

Ferenc pápaságának pontosan ez a vallásosság az éltető ereje. Ez a pozitív, alulról jövő, minden különösebb pátoszt nélkülöző lokális hit, ami évszázadok óta része volt a Kárpát-Medencének.

És ez a típusú hit pont a kegyhelyek, és különösen a székely máriakultusz térségében erős.

Az argentin pápa politikája, és az egyházon belüli harcok gyakran félreértettek, és ebben a magyar politika is felelős. Magyarországról annyit kapunk a pápából, hogy kedves a migránsokkal. Illetve, ha egészen pontosak akarunk lenni, úgy viselkedik a vándorolni kényszerülőkkel, mint ahogy egy mélyen keresztény embernek viselkednie kell. De a valódi törést a XX. század közepe óta nem az okozza a római katolikus egyházban, hogy Ferenc „sorospápa” lenne. A törés a nyitottak és a zártak között van.

VATICAN CITY, VATICAN - MARCH 28: Pope Francis leads his general weekly audience in St. Peter's Square at the Vatican, on March 28, 2018 in Vatican City, Vatican. (Photo by Alessandra Benedetti - Corbis/Corbis via Getty Images)
Miért gyűlölik a katolikusok Ferenc pápát?
Az elmúlt száz évben a katolikus egyház kettészakadt, és a két oldal harca egyre keményebb.
Fotó:Farkas Norbert / 24.hu

Az egyház egyik fele azt gondolja, hogy a katolicizmus erejét a változatlanság adja, hogy évszázadok óta érintetlen világítótorony a viharos tengeren, amely a legsötétebb időkben is utat mutat az eltévedetteknek. Még ha nem is igaz sok az egyház változatlanságából, vannak könnyedén elfogadható érvei a befelé fordulóknak is, akik azt mondják, nem követni kell a nyájat, hanem vezetni. Ferenc nem közéjük tartozik. A kifelé forduló papság szerint a katolikus egyház csak úgy tudja felvenni a harcot a modern kor küzdelmével, ha képlékeny, alakul, és a mindennapi, élő hitre épít. Az ő hatalmas győzelmük volt a II. Vatikáni zsinat, amelyen bevezették az anyanyelvi misét, és a papok hirtelen az ökumené felé fordultak.

Ennek a kétosztatú vitának nem lesz hamar vége. Minél határozottabban lép egyik irányba egy pápa, annál erősebben húzza vissza a következő, mert az egyház egyensúlyra törekszik. Ferenc pápa viszont folytonos törésvonalakon áll az egymással szembefordult oldalak között. És a romániai pápalátogatás is valami ilyesmiről szólt. Ez a látogatás nyitás volt Románia és a keleti egyházak felé, és gesztus a székely katolikusoknak, akik olyan régóta vártak már egy hasonló gesztusra.

Persze ez a gesztus grammra ki volt számolva, ezt mutatja Ferenc útja Románián át, ahol csak egyetlen állomás volt Hargita megye. Ahogy ezt mutatja az is, hogy Magyarországot csak két névleg jelentős, politikailag viszont tökéletesen súlytalan szereplő, Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt határon túli kapcsolatokért is felelős miniszterelnök-helyettes képviselte. A valódi hatalom, Orbán Viktor, nem jelent meg. Erre természetesen rá lehet vágni, hogy egy napon van a pápa miséje a Bajnokok Ligája-döntőjével, Orbán pedig végre gyülekezetet választott, de szinte biztosan nem ez történt.

Fotó:Farkas Norbert / 24.hu

Nehéz elképzelni Magyarországról, hogy milyen lehet kisebbségben élni egy másik nemzetben, de többségben a szűken vett környezetünkben. Elsőre egyszerre kényelmes és mélyen zavarbaejtő, amikor az ember átutazik Erdélyen, majd többszáz kilométernyit vezet olyan falvakon keresztül, ahol a román szó van többségben, hogy végül kikössön egy Lidlben, ahol természetes, ha magyarul szól hozzá az eladó. És legalább ilyen furcsa lehet ez Hargita megye román ajkú lakosainak. Nehezen megoldható, folyamatosan, sokáig sistergő konfliktus ez, pont olyan, mint amelyben Ferenc maga is részt vesz.

Ne hagyjuk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől,

– mondta a Magyarországon sorospápának csúfolt Ferenc a magyarországi magyaroktól ezer hosszú, de nehezen elszakítható érzelmi szálon függő hargitai katolikusoknak. Mert szerinte a csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele.

Kiemelt kép: Farkas Norbert/ 24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.