Az elszigetelődés politikájának elutasítására bíztatta a Harvard végzős diákjait Angela Merkel. A német kancellár az amerikai elitegyetem diplomaosztóján sürgette a nemzetközi együttműködés kiszélesítését, a végzős diákokhoz és családjaikhoz szólva, elítélően beszélt az elszigetelődésről, a protekcionizmusról. Azt mondta, ezek aláássák a globális kereskedelmet, a fellendülés alapját.
Gondolkodásmódunknak és tetteinknek, minden korábbinál multilaterálisabbá kell válniuk, és nem egyoldalúbbá. Globálissá inkább, mint nemzetivé. Mindinkább kifelé tekintővé, és nem elszigetelődővé. Röviden, inkább együtt kell dolgozunk, mint egyedül.
Merkel azt jósolta, hallgatóságának erre más lehetőségei lesznek, mint az ő generációjának. Hosszan beszélt a korszakról, amelyben felnőtt a szovjet elnyomás alatti Kelet-Németországban, a Berlini fal mögött. Felidézte a fal ’89-es leomlásakor elnyert szabadság élményét, amely hatására politizálni kezdett, felhagyott kutatói karrierjével.
A közöny fala veszélyes
A német kancellár szerint a legtöbb fenyegetést immár nem a fizikai falak jelentik, hanem az absztrakt, az emberek fejében lévő falak, amelyektől óva intett, mert akadályozzák a vezetőket abban, hogy együttműködjenek a globális problémák megoldásában.
A közöny és a szűklátókörűség falai emelkedhetnek családtagok vagy akár társadalmi csoportok között, a különböző bőrszínű, nemzetiségű vagy vallású emberek között. Szeretném megérni, hogy ledöntjük ezeket a falakat.
Mint mondta, lehet jó megoldásokat találni, ha próbáljuk a másik szemével nézni a világot. Merkel felemelte a szavát a rasszizmus és a nacionalizmus hazájában tapasztalt erősödése ellen. Szerinte a németeknek különösen éberen kell reagálniuk erre az ország náci múltja miatt, amellyel a második világháború idején felfoghatatlan szenvedést okozott Európának és a világnak.
Trump nevét szájára sem vette
A kancellár dicsérte a háború után összefogó vezetőket.
A németek és az amerikaiak közötti viszony, mint mondta, szintén annak a példája, hogyan válhatnak volt háborús ellenségek barátokká.
Merkel egyszer sem tett közvetlen említést Donald Trumpra, burkolt utalásokat tett az elnökre. Kiemelte a szavahihetőség fontosságát, hangsúlyozta, hogy a politikai vezetőknek nem szabad
igazságként tálalniuk hazugságokat és hazugságként beállítani az igazságot.
Szerinte problémákat nem szabad az első érzés alapján megoldani, még akkor se, ha gyors döntést sürgetnek, mert a jó megoldáshoz megfontoltság, idő kell.
Ehhez, persze, bátorságra van szükség.
Megjegyzése tetszést aratott a hallgatóság körében, amely többször is tapssal szakította meg beszédét. Nagy tapsot kapott akkor is, amikor utalt Németország célkitűzésére, hogy 2050-re a lehető legkisebbre csökkenti széndioxid-kibocsátását. Mindent meg kell tenni az éghajlatváltozás ellen, ami emberileg lehetséges. Ígéretet tett rá, hogy ő meg is fog tenni minden tőle telhetőt e téren.
A 2005-ben Németország első női kancellárjává választott Angela Merkelt, aki jelenleg 2021-ig tartó negyedik kancellári mandátumát tölti, csütörtökön egy külön ünnepségen, a Harvard tiszteletbeli jogdoktorává avatták. Méltató beszédében Larry Bacow, az egyetem elnöke azt mondta Merkelről, hogy
egy fal ledőlt és ő felemelkedett, erővel és ésszel irányítva nemzetét, s átvezetve Európát a kihívások és változások között.
(MTI, kiemelt kép: MTI/EPA/Sascha Steinbach
