Nagyvilág

Ami Orbán a Néppártnak, az a román Dragnea az európai szocialistáknak

Saját politikai családja alázta meg a Román Szociáldemokrata Pártot, azt a tömörülést, amelyet Orbán Viktor „legjobb román tanítványa”, Liviu Dragnea irányít. Sem a pártvezérrel, sem a párt kormányfőjével, Viorica Dăncilăval nem akartak találkozni csütörtökön Nagyszebenben az európai szocialista vezetők, akik informális tanácskozásra gyűltek össze az erdélyi városban.

A román szociáldemokraták (PSD) vezére, Liviu Dragnea gyakorlatilag nemkívánatos személy lett az EU baloldali pártjai körében. A magyar Fidesz példáját sok tekintetben követő, így például sorosozó, Orbán Viktorral személyesen jó kapcsolatot ápoló, az RMDSZ hallgatólagos támogatásával kormányzó Dragnea az igazságszolgáltatást próbálja évek óta maga alá gyűrni. Nem véletlenül nem tölt be a román politikus végrehajtó hatalmi posztot – korábban a bíróság elítélte, ezért ez lehetetlenné vált.

Gyakorlatilag azonban ő tekinthető az ország első emberének, Viorica Dăncilă kormányfőt csak Dragnea bábjának tartják. Annak érdekében, hogy ne csak „bábjátékkal” irányíthasson, Dragnea évek óta próbálkozik a törvények módosításával. Kegyelmet vagy mentességet szeretne kapni ő és számos más, korrupció miatt elítélt párttársa egyaránt.

Ehhez kapcsolódó friss hír, hogy

Madagaszkáron letartóztatták Konstanca egykori polgármesterét, a PSD városi elnökeként és a párt „celebjeként” is ismert Radu Mazărét, akire kilenc év és tíz hónapos börtönbüntetés vár vesztegetés és hivatali visszaélés vádjával.

Az ítélet nem jogerős. Mazăre már korábban is botrányt kavart: a szociáldemokrata (!) politikus náci egyenruhában (!) jelent meg egy konstancai divatbemutatón, amiért utóbb azért elnézést kért. Mindenesetre ez mutatja, hogy a román PSD mennyire messze jár az európai szocdemek értékvilágától.

Radu Mazăre. Fotó: Partidul Social Democrat / Wikipedia

Dragnea tehát az Európában mostanában jól ismert  populista politizálást nem a jobb-, hanem legalábbis „formálisan” a baloldalon műveli. Az európai szocialisták azonban éppen ezért viszonylag könnyebben határolják el magukat a román szocdemektől, hiszen a Dragnea által képviselt értékek távolabb állnak tőlük, mint néhány néppárti politikustól Orbán. (Közismert például a szlovén Janez Jansa és Orbán barátsága, de ha alaposabban megvizsgáljuk az osztrák Sebastian Kurz álláspontját ott sem találunk olyan óriási szakadékot, ha már a Néppártnál tartunk, mint mondjuk a német szocdemek és román megfelelőik között.)

Az európai szocialisták Nagyszebenben informális EU-csúcsot tartottak. Az emiatt ide érkező öt európai szocialista-szociáldemokrata kormányfő az Adevarul bukaresti lap értesülései szerint egyszerűen megtagadta a találkozót Dragneával és Dăncilăval, pedig az utóbbi állítólag megkereste őket, hogy részt vehessen a megbeszélésükön.

A pártszövetséget képviselő öt kormányfő, a spanyol, a portugál, a svéd, a máltai és a szlovák miniszterelnökök európai parlamenti ügyeket vitattak meg az erdélyi szászok „fővárosában”, Nagyszebenben. Ők egészültek ki Frans Timmermansszal, aki az az Európai Bizottság alelnöke, az európai szocialisták pártjának (PES) jelöltje a brüsszeli bizottság elnöki tisztségére a május európai parlamenti választásokon.

A PES már korábban befagyasztotta kapcsolatait a román PSD-vel, miután veszélyeztetve látja a jogállam működését Bukarestben. A PSD tagságáról egyébként 2019 júniusában dönt majd a PES, de addig sem szerveznek közös eseményeket a román szcodemekkel.

A Balkan Insight nevű internetes lap mindezt párhuzamba állította a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyával. A Néppárt is felfüggesztette a magyar párt státuszát, arról majd valószínűleg az európai parlamenti választások után döntenek. A kisebbik román kormánypárt, a liberális ALDE státusza is bizonytalan az európai liberálisok pártszövetségében, amelyet szintén ALDE-nak neveznek. A román ALDE ugyanis együtt kormányoz és szavaz a jogállamot támadó PSD-vel, így az európai liberálisok is valószínűleg az európai választások után döntenek a román tagpárt sorsáról.

Az e heti félhivatalos nagyszebeni EU-tanácskozás elsősorban a román államelnök, Klaus Iohannis és az őt államelnökké választató PNL, azaz a Nemzeti Liberális Párt népszerűsítését szolgálta. Az európai politikusok a romániai jogállam mellett álltak ki, különösen a néppárti vezetők, közülük is elsősorban Manfred Weber – a néppárti jelölt az Európai Bizottság élére – így is nyilatkozott.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetõje és csúcsjelöltje az európai parlamenti választásokon és Klaus Iohannis román államfõ a pártcsalád helyi és regionális vezetõinek értekezletén Bukarestben 2019. március 16-án. Fotó: Robert Ghement / EPA / MTI

A PNL jelenleg ellenzékben van, a Dragnea által vezérelt PSD pedig az ALDE-val kormányoz együtt, de a kabinet megbukna, ha nem támogatná például a romániai magyarok pártja, az RMDSZ. A félhivatalos EU-csúcsot szintén úgy rendezték meg, hogy a bukaresti szociáldemokrata kormányfőt oda sem hívták meg.

Mindeközben Klaus Iohannis kezdeményezésére az Európai Parlament újraválasztásával egyidejűleg Romániában népszavazást tartanak a jogállam megerősítéséről. Az államfő egy korábbi nyilatkozata szerint a referendum a PSD-ről szól – hiszen megtiltaná a korrupciós bűncselekmények esetén a kegyelem megadását.

Míg az európai politikusok Nagyszebenben tárgyaltak, Dragnea Jászvásárba (Iasi-ba) készült. Eredetileg 40 ezres nagygyűlést tervezett a kiközösített szocialista vezér, de az ottani rendezvényen nemcsak saját hívei jelentek meg, a magyar „békemenetet” így nem sikerült a román szocdemek lemásolniuk. Ehelyett csak zajos viták folytak a tüntetők és ellentüntetők között a moldvai nagyvárosban. Dragneát pedig kifütyülték és az ellene demonstrálók azt követelték, kerüljön börtönbe. Nem járt jobban a szebeni EU-csúcsról szintén távol maradó Dăncilă kormányfő sem: őt Kolozsváron fütyülték ki.

Kiemelt kép:  Daniel Mihailescu / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik