Az elmúlt három évtized legmagasabb szintjére emelkedtek 2018-ban a világ katonai kiadásai, főleg az Egyesült Államok és Kína költései miatt – állapította meg hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A becslés szerint a védelmi célú kiadások globálisan 1822 milliárd dollárra rúgtak 2018-ban. Ez 2,6 százalékos növekedés 2017-hez képest.
A SIPRI szerint továbbra is az Egyesült Államok költ a legtöbbet védelmi célokra. A 649 milliárd dolláros összeg több mint 4 százalékos emelkedés 2017-hez képest, elsősorban Donald Trump kormányának új fegyverfejlesztési programjai miatt. Az Egyesült Államok költései adták a 2018-as globális katonai kiadások 36 százalékát, majdnem akkora összegre rúgtak, mint a sorban utána következő nyolc ország együttes katonai kiadásai.
A stockholmi kutatóintézet listájának 2. helyén Kína áll, 250 milliárd dollárral, ami a globális katonai kiadások 14 százaléka, és 5 százalékkal magasabb a 2017-es adatnál. Kína esetében ez volt 1995 óta a legkisebb arányú éves emelkedés, az ország gazdasági növekedésének lassulását tükrözi. Szaúd-Arábia továbbra is a 3. helyet foglalja el 67,6 milliárd dollárral, noha katonai kiadásai 6 százalékkal csökkentek 2017-hez képest. A 4-5. helyen a kiadásait ötödik éve növelő India és Franciaország áll.
A jelentés kiemeli, hogy Oroszország a 6. helyre csúszott vissza 61,4 milliárd dollárnak megfelelő katonai költéseivel, amivel 2006 óta először került ki az első ötből. A csökkenés oka összefüggésben lehet a kelet-ukrajnai konfliktus miatt hozott nyugati szankciókkal. Moszkva katonai kiadásai még így is negyedével magasabbak a 2009. évieknél. Az AFP francia hírügynökség rámutat ugyanakkor, hogy Ukrajna fegyverkezési kiadásai 2018-ban 21 százalékkal 4,8 milliárd dollárra emelkedtek.
A SIPRI listájának első tíz helyezettje között még Nagy-Britannia, Németország, Japán és Dél-Korea található. A bruttó hazai termék (GDP) arányában a legnagyobb katonai terhet viselő tíz ország közül ugyanakkor hat közel-keleti ország volt 2018-ban, élükön Szaúd-Arábiával, Ománnal és Izraellel, amelyek sorrendben GDP-jük 8,8, 8,2, illetve 4,3 százalékát fordították katonai kiadásokra. (mti)
Kiemelt kép: MTI/EPA/Ghulamullah Habibi
