A hatóságok lerázták az Elios-ügyet, a bíróságnak elég volt a brüsszeli gyanú

Az uniós csalás elleni hivatal hét céget nevezett meg az Elios-ügy érintettjeként, most a „versenytársakat” vizsgálják a brüsszeli ellenőrök.
Kapcsolódó cikkek

A magyar bíróságot meggyőzték a kartellgyanút megalapozó brüsszeli bizonyítékok – következtetett a lapunk által megkérdezett versenyjogi szakértő az Eliosnál történt rajtaütésből. Az Index írta meg kedden, hogy az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának ellenőrei kartellezés gyanújával rajtaütésszerű akciót hajtottak végre öt magyarországi cégnél. A portál közülük csak egyet nevezett meg: a korábban az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt.-t.

Ez az a közvilágítási cég, amelynek uniós támogatású pályázatainál az OLAF (az európai csalás elleni hivatal) olyan súlyos szabálytalanságokat talált, hogy az Európai Bizottságnak azt javasolta: a teljes uniós támogatást, több mint 13 milliárd forintot vonja meg Magyarországtól. A magyar kormány végül kivette az Európai Bizottságnak leadandó csomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit.

Alapos gyanú

Megkérdeztük a Gazdasági Versenyhivatalt, mely cégekről van szó, és a magyar versenyhivatal hány munkatárssal vett részt az akcióban, de azzal hárították el a kérdést, hogy bizottsági ügyekkel kapcsolatban nem tudnak tájékoztatást adni.

Az viszont bizonyos, hogy a brüsszeli versenypolitikai főigazgatóság a saját szakállára nem akciózhat a tagállamokban, az ügymenetet ismerő szakértő szerint értesítenie kell a magyar versenyhivatalt, sőt kérni, hogy járjon közbe a magyar bíróságnál.

Bírósági engedély nélkül ugyanis nem lehet helyszíni vizsgálatot, házkutatást tartani, és a bíróság csak akkor ad engedélyt, ha a gyanút, ez esetben a kartellgyanút megfelelő bizonyítékok támasztják alá.

Az is bevett gyakorlat, hogy a brüsszeli ellenőrök mellett a helyi versenyhivatal emberei is részt vesznek az ilyen akciókban. Hiába kérdeztünk vissza, mi tiltja a versenyhivatalnak a nyilvánosság tájékoztatását, nem kaptunk választ.

Elméletileg a brüsszeli versenyhatóság minden olyan ügyben vizsgálódhat, ami érintheti az uniós piacot. Így kerülhetnek a látókörébe olyan cégek, amelyek üzleti tevékenysége Magyarország egészére kiterjed – olyan alapon, hogy ez terepe lehetne bármely unióbeli vállalkozásnak. Összejátszással, piacfelosztással ezek joga sérül a tisztességes versenyhez.

Az Elios Zrt. a közvilágítás ügyében országos hatókörűnek számít, hiszen az OLAF által vizsgált 35 közbeszerzésen tarolt, és mások nem nagyon rúgtak mellette labdába. Az uniós finanszírozású közvilágítási biznisz volt a tevékenysége gerince, a visszafizetni javasolt bő 13 milliárd forintnyi támogatás nem sokkal kevesebb, mint a pályázatokon taroló Elios összes, durván 15 milliárd forintos árbevétele 2012 és 2015 között.

Tiborcz István a Parlamentben
Fotó: Marjai János / 24.hu

Az OLAF költségvetési csalás, sőt szervezett bűnözés nyomaira bukkant, de jelentésléből, amelyet a magyar hatóságoknak megküldött, kirajzolódik a közbeszerzések menete, illetve a taroláshoz kialakított szereposztás is a kiterjedt céghálóban. Ám az uniós hivatal hiába kérte a költségvetési csalás és a szervezett bűnözésre utaló nyomok feltárását, a magyar hatóságok bűncselekmény hiányában tavaly lezárták az ügyet.

Brüsszelből viszont rögvest jelezték, hogy ezzel nincs vége a történetnek, és úgy tűnik, a kartellgyanú egyelőre nem pattant vissza.

Az Index cikke szerint az Európai Bizottság azt gyanítja, hogy az uniós támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket. Ha bebizonyosodik, hogy felosztották egymás között a piacot, vagy megegyeztek az árról, és ezzel torzították a piaci versenyt, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak.

Márpedig az OLAF vizsgálati anyagában bőven akadnak összejátszásra utaló jelek:

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu