Közös nyilatkozatot tett Németország és Franciaország a magyarországi jogállamiság helyzetéről, az uniós alapszerződés 7. cikkelye alapján hazánkkal szemben zajló eljárás kapcsán – írja a Népszava. A nyilatkozattételre annak a vitának a keretében került sor, amelyet az EU-tagállamok Európa-ügyi miniszterei tartottak.
A nyilatkozatban leszögezik, hogy az uniós intézmények és a közös értékek tiszteletben tartása nem képezheti vita tárgyát, ezért „itt volt az ideje, hogy a magyar kormány beszüntesse a Bizottság tagjaival szemben indított lejárató kampányát”. Arra is kitérnek, hogy hét hónappal a Sargentini-jelentés elfogadása után készen állnak rá, hogy „konstruktív és tartalmas párbeszédet” folytassanak Magyarországgal.
Emlékeztetnek, hogy az Európai Parlament jelentése számos aggasztó jelenségre hívta fel a figyelmet, egyebek mellett az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a szólásszabadsággal, vagy a kisebbségek és menekültek jogaival kapcsolatban.
Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó
– áll a nyilatkozatban, amely szerint aggodalomra ad okot, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések miatt. Külön kitérnek a CEU ügyére, magyarázatot várnak arra, hogy a magyar hatóságok milyen konkrét intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a CEU tovább folytassa tevékenységét Budapesten.
Franciaország és Németország szerint egyre egysíkúbbnak tűnik a magyar média is, a független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni. Mindezek miatt szükségesnek tartják, hogy az Európai Unió Tanácsában meghallgassák a magyar kormányt az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Erre júniusban, közvetlenül az EP-választás után kerítenének sort.
