A brit miniszterelnök – a Downing Street által vasárnap hajnalban ismertetett nyilatkozatában – leszögezte: ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt képviselőcsoportjában nem teremthető meg a többség a Brexit-megállapodás elfogadásához, nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelenlévő többi párt megkeresése.
A távirati iroda tájékoztatása szerint a kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. May azonban már a hét elején bejelentette, kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.
A kormány és a Labour képviselői – az első alkalommal személyesen May és Corbyn – eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, érdemi eredmény nélkül.
Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának brexit-ügyi miniszterjelöltje már a tárgyalások előtt jelezte, hogy
és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val.
A brit kormány azonban mindkét lehetőséget határozottan elveti, és Corbyn a pénteken zárult harmadik tárgyalási forduló után kijelentette, hogy nem észlelt jelentősebb elmozdulást a kormányzati álláspontban.
A Downing Street szóvivője szerint ugyanakkor a kormányoldal komoly javaslatokat terjesztett elő, és hajlandó változtatásokra is a brexit-megállapodáshoz kapcsolódó politikai nyilatkozatban, amely az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazza.
Az Európai Unió egyértelmű álláspontja az, hogy az 585 oldalas Brexit-megállapodás nem nyitható újra, de az EU a 26 oldalas politikai nyilatkozat módosításától nem zárkózik el.
A Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborán belül heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a Brexit-megállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a Munkáspártot. Jacob Rees-Mogg, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti csoportjának vezetője minapi nyilatkozatában Jeremy Corbynra utalva úgy fogalmazott, hogy Theresa May „egy ismert marxistával” készül együttműködésre lépni, és ez „nem kelt túl nagy bizalmat konzervatív körökben” .
May azonban vasárnapi nyilatkozatában leszögezi, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampánya nem a pártok közötti választóvonalak mentén zajlott, és a Brexit ügyében vannak olyan kérdések, amelyekben a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyetért. A kormányfő ezek között említette, hogy mindkét nagy párt szerint meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését, jó megállapodással kell kilépni az EU-ból, és meg kell védeni a brit munkahelyeket.
Theresa May szerint ez alapot kínál egy olyan kompromisszumhoz, amely mögé többség sorakoztatható fel a parlamentben.
May nyilatkozata szerint azonban minél tovább tart mindez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése.
A kormányfő közli, hogy ennek elérése végett a jövő heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a Brexit további halasztásához a többi uniós vezető beleegyezését, és ha e haladék ideje alatt Londonban sikerül egyezségre jutni a Brexit-megállapodásról, akkor az Egyesült Királyság hat héten belül kiléphet az EU-ból.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.
Kiemelt kép: WIktor Szymanowicz / NurPhoto / AFP
