Nagyvilág

Megállapodtak az EU-s vezetők a brexit-határidő hosszabbításáról

Kétlépcsős megközelítésről született megállapodás az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának elhalasztása ügyében, attól függően, hogy jóváhagyja-e a brit parlament jövő héten a kiválási szerződést.

A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást.Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

Szakemberek szerint ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.

Ezzel a kéthetes, feltétel nélküli halasztással valamelyest enyhült a nyomás, a britek némi levegőhöz jutottak, mutatott rá egy uniós diplomata. Theresa May brit miniszterelnök ugyanakkor a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnésének június 30-ig terjedő elhalasztását kezdeményezte szerdán.

Titánok harca ássa alá a brexitet
A brit politika legnagyobb modernkori válsága, a brexit kimenetelének irányításáért hónapok óta megy a harc a parlament és a kormány között. Megoldás egyelőre nem látszik.

A csúcson jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May.

A huszonhetek leszögezték, hogy nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt.

Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük az úgynevezett kemény, vagyis a megállapodás hiányában bekövetkező brexit esetére is.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, és ezt később Theresa May is elfogadta. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében a tagországok – beleértve Nagy-Britanniát – egyhangú döntéssel állapodhatnak meg a hosszabbításról.

Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása

– mondta.

Hozzátette, a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon. Továbbá elmondta, sokkal jobb volt az ülés hangulata, mint várta, konstruktív tárgyalást folytattak a jó szándék és az elkötelezettség szellemében.

Jean-Claude Juncker kijelentette, az Európai Unió mindent megtett, amit csak lehetett, hogy segítse a londoni ratifikációt, mást már nem tud felajánlani.

Reméljük, hogy az egyezményt jóváhagyja majd a brit parlament, de akármi is történik, az EU készen áll minden eshetőségre, a legrosszabbra is. Az első naptól kezdve egységesek vagyunk. Mindent megtettünk, ami módunkban állt

– emelte ki.

Leszögezte, meghozták a szükséghelyzeti intézkedéseket az úgynevezett kemény brexit esetére, így ez sem okozhat fennakadásokat.

(MTI, kiemelt kép: Europress / Emmanuel Dunand / AFP)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik