A brit parlament csütörtök este kis híján elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a parlament kivette volna a kormány kezéből a végrehajtó hatalmat, és maga kívánt volna dönteni a brexit alternatív elképzeléseiről. Végül is a hatalmi ágak megosztásán alapuló demokráciát nem szedték ízekre a képviselők – 314:312 arányban leszavazták –, de ez tényleg hajszálon múlott.
Így viszont a Theresa May által vezetett konzervatív kabinet csütörtökön több kisebb győzelmet is aratott: megőrizte a kormányzóképességét, és az általa javasolt indítványt fogadták el a brexit elhalasztásáról is.
Előbb azonban azt a munkáspárti javaslatot is leszavazták, ami szintén a parlamentnek adott volna több időt egy másik, újabb brexit-politika kialakítására, miközben elutasította volna a miniszterelnök politikáját és a megállapodás nélküli brexitet is. Ez utóbbi indítványra nagyobb többséggel, 318:302 arányban mondtak nemet a brit honatyák. Ennek szintén főleg az utóbbi hetekben megannyiszor leszavazott Theresa May örülhetett.
A halasztás időpontja azonban nem egészen tisztázott a megszavazott javaslat szerint. Míg a CNN szerint háromhónapos határidő-kitolásról van szó, az elfogadott javaslat szövege kicsit más. A dátum elvileg június 30. lenne a jelenlegi március 29. helyett, de az indítvány nem zárja ki egy hosszabb halasztás esélyét sem.
Sőt azt is említi az elfogadott határozat, hogy az Egyesült Királyságnak májusban esetleg részt kell vennie az EP-választáson. Ez a hosszabb határidejű halasztás aggasztja most a legtöbb szakértőt. Mindez azonban nem jelent egyelőre semmilyen gyakorlati hatályú lépést: az 50. cikkely meghosszabbítására, a brit kilépés tovább tologatásába az Európai Unió másik 27 tagállamának is bele kell ugyanis egyeznie.
Az Európai Bizottság a brit parlamenti döntés után közleményt adott ki. Eszerint a bizottság tudomásul vette a csütörtöki szavazás eredményeit, de a hosszabbításról való döntés a brüsszeli testület szerint is a 27 tagállam kezében van. Nekik kell egyhangúan kimondaniuk a brexit határidejének elhalasztását. A bizottság hangsúlyozza, a Tanácsnak (az állam- és kormányfőkből álló európai tanácsának) kell megfontolnia a brit kérést a halasztásról. Ennek a halasztásnak azonban a bizottság szerint biztosítania kell az EU intézményeinek működését.
Mindezek után az is fontos, hogy Theresa Maynek elő kell állnia egy valódi tervvel, hogy mit is akarnak a britek, és ezt meg kellene szavaztatnia a parlamentjével is.
A bizonytalanság ugyanis lassan már nagyobb problémát jelent a Csatorna két oldalán, mint magának a brexitnek az esetleges megvalósulása – tehetjük hozzá. A gazdasági károkról már korábban írtunk, de ha a britek nagyon elhúzzák a kilépést, akkor az egész Európai Parlament (EP) legitimitása kérdőjeleződhet meg.
Májusban ugyanis EP-választásokat rendeznek, ám az Egyesült Királyságban nem biztos, hogy tartanak majd ilyen szavazást. (Bármennyire is emlegeti ezt a lehetőséget a most csütörtökön megszavazott halasztási indítvány.) Így vagy a meglévő európai parlamenti képviselőit küldheti el Strasbourg-ba a szigetország, vagy a londoni honatyákból állít össze egy átmeneti küldöttséget. Ám egyik sem igazán tökéletes megoldás – a BBC egyik szakértője szerint. Így London immár az EP működését és legitimitását is veszélyezteti, nemcsak a brit törvényhozás került közel a teljes káoszhoz.
A BBC és a CNN szakértői a csütörtöki brit parlamenti döntések után azt elemezték, hogy Theresa May kormányfő most újra a parlament elé terjeszti-e a már többször leszavazott alkuját az EU-val. Ezt az EU-szerződéstervezetet már többször visszadobta a brit parlament, de sokak szerint May a jövő héten újra megpróbálhatja megszavaztatni ezt. Ennek oka az, hogy a héten
A szavazás után pedig a Twitteren kommentálta a döntéseket. Leszögezte: az EU konzultációi jelenleg is tartanak Bukarestben. Nyugodtan és tiszteletteljesen fogadják a brit parlamenti eljárás fejleményeit. Eltökéltek ugyanakkor abban is az EU vezetői, hogy megvédik az Unió érdekeit és egy „ambíciózus” európai-brit jövőbeli viszonyra építenek, amilyen gyorsan csak lehet.
Az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn pedig arról beszélt a brexit-halasztás elfogadása után, hogy a Munkáspárt továbbra sem zárja ki egy népszavazás lehetőségét. Céljuk ugyanis az, hogy a holtpontról elmozdítsák a brexit-vitát. Corbyn kijelentése azonban hiteltelennek tűnik, miután körülbelül egy órával korábban éppen a munkáspárti honatyák nem vettek részt abban a voksolásban, amely egy esetleges második referendum kiírásáról szólt volna, és amely így nagy többséggel elbukott a parlament előtt.
Kiemelt kép: WIktor Szymanowicz / NurPhoto / AFP
