Theresa May brit miniszterelnök újra vereséget szenvedett, mert a brit parlament alsóházának képviselői szerda este elfogadták azt a kiegészítést, amely szerint az ország nem léphet ki megegyezés nélkül az Európai Unióból. A szavazáson mindössze négyfős többséget kapott az úgynevezett Spelman-Dromey-féle módosító javaslat (a beterjesztő konzervatív és munkáspárti képviselőkről kapta a nevét), amely szembement May indítványával. A kormányfő ugyanis eredetileg csak azt zárta volna ki, hogy március 29-én megállapodás nélkül lépjenek ki a britek az Európai Unióból.
Az ennél szigorúbb, a megállapodás nélküli brexitet teljesen elutasító indítványt azonban 312-308 arányban, némileg váratlanul elfogadta a törvényhozás.
Az más kérdés, hogy ez már nem csak a briteken múlik: előfordulhat, hogy az EU vezetői veszítik el a türelmüket, hiszen azzal kapcsolatban továbbra sincs politikai egység Londonban, hogy mi legyen az EU-val kötött megállapodásban. Márpedig a brexit határideje március 29. – a britek tehát vagy halasztást kérnek (és kapnak), vagy a parlament addigra mégis csak elfogadja May és az EU vezetőinek már kétszer leszavazott alkuját, különben a képviselők most kinyilvánított akarata ellenére az Egyesült Királyság mégis csak megállapodás nélkül zuhan ki az unióból.
Mi volt korábban?
A londoni parlament kedd este nagy többséggel ismét elutasította May újra beterjesztett, a korábbi leszavazás után némileg módosított megállapodás-tervezetét az EU-ból való kilépésre.
A kormány ezután úgy döntött, hogy szerdára a megegyezés nélküli kilépésről kezdeményez szavazást. May ugyan jelezte, hogy ezt a lehetőséget nem támogatja, ám nem örökre zárta volna ki a megállapodás nélküli kiválás lehetőségét. A konzervatív képviselők ugyanakkor szabad mandátumot kaptak a szerdai szavazásra, vagyis a párt nem határozta meg, hogy miként szavazzanak a no-deal brexitről.
Mi lesz ezután?
Csütörtökön a brexit határidejének kitolásáról szavazhatnak majd May eredeti tervei szerint. A halasztást azonban az EU többi tagjának is jóvá kellene hagynia a március 29-ére tervezett brit kilépés előtt. May kedden azt mondta: a brexit elhalasztása önmagában nem megoldás, a parlamentnek előbb-utóbb döntenie kell arról, hogy a brit kilépés milyen alku eredményeként történjen meg. És erre utaltak az EU illetékesei is, az unió főtárgyalója, a francia Michel Barnier például azt közölte, „az EU mindent megtett, hogy segítse a kilépési egyezmény elfogadtatását. A holtponton az Egyesült Királyságban kell túljutni. A no-dealre irányuló előkészületeink most minden korábbinál fontosabbak.”
Theresa May most azt mondta, a parlament elutasította a no deal-brexit lehetőségét, így csak akkor hagyhatják el így az EU-t, ha valamilyen megállapodást elfogadnak, illetve az a veszély is fenyeget, hogy nem lesz egyáltalán brexit. Jelenleg egy megállapodás-tervezet fekszik a parlament előtt, az, amit az EU-val kialkudtak. May szerint ha továbbra sem szavazzák meg azt az egyezséget, akkor hosszabb időre kell kitolni a brexit kilépési határidejét, és így májusban európai parlamenti választást is rendezni kell.
A kemény brexit híve, Jacob Rees-Mogg konzervatív parlamenti képviselő szerint a brexittörvény még mindig érvényben van, így az Egyesült Királyság március 29-én kilép az EU-ból, ha addig nem változik a helyzet. És ha nem változik, akkor ez mégis csak egy megállapodás nélküli kilépés lesz. Rees-Mogg a 2016-os brexit-népszavazásra hivatkozva azt állította, hogy az nagyobb kötelező erővel bír, mint a parlament szerda esti döntése.
Fotó: Niklas Halle’n / AFP
Az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn szerint a mostani helyzetben elkerülhetetlen a brexit határidejének eltolása. Corbyn a kompromisszum keresésére szólított fel, mivel súlyos krízis elé néznek szerinte.
Egy másik módosítási javaslat szerda este egyébként az úgynevezett Malthouse-megoldás volt, ami egyfajta „tűzszünetet” hirdetett volna az EU-val. Így maradt volna idő egy újabb, módosított EU-megállapodás, azaz egy alternatív brexit kidolgozására. Ám ezt a javaslatot a képviselők elutasították. Így végül a megszavazott kiegészítéssel együtt a kormány eredeti kérdéséről voksoltak. Ennek a szavazásnak az eredménye 321:278 lett, vagyis a parlament megerősítette, hogy el akarja kerülni a parlament a no deal lehetőségét.
Az EU bekeményíthet
Ez viszont nem biztos, hogy sikerül. Még az eddig viszonylag türelmes francia elnök, Emmanuel Macron álláspontja is kezd keményedni, nem akar ugyanis belemenni a feltétel nélküli hosszabbításba. Macron arról beszélt, hogy világos indoklásra van szükség a március 29-i kilépési határidő meghosszabbításához. Barnier pedig előzőleg azt hangsúlyozza:
Philip Hammond konzervatív pénzügyminiszter – aki kezd finoman elhatárolódni Theresa May kormányfőtől – időközben arról beszélt, hogy a brit gazdaság erős, de a bizonytalanság fölötte lebeg, és ezt nem hagyhatják folytatódni. Hammond nem véletlenül aggódik: egyes becslések szerint a brexit a legsúlyosabban a lakosságot érinti – a szigetországból becslések szerint 900 milliárd dollár áramolhat ki a kilépés körüli bizonytalanságok miatt.
Bár szerdán kizárták a no deal megoldás lehetőségét a parlamenti képviselők, a brit kormány korábban a nap folyamán nyilvánosságra hozta terveit arra nézve, hogy milyen vámtarifákat vezetne be no deal esetén. Ez különösen súlyosan érintette volna a német autógyárakat (velük együtt magyarországi leányvállalataikat és beszállítóikat), hiszen az autóimportra vámot vetnének ki no deal esetén, miközben az áruk 87 százaléka továbbra is vámmentesen érkezhetne a szigetországba.
Szintén súlyosan érintené a BBC szerint az új vámtarifák bevezetése Írországot, amely számos mezőgazdasági terméket exportál az Egyesült Királyságba, márpedig London számos agrártermékre is vámot vetne ki no deal esetén.
