Nagyvilág
25 February 2019, Saxony-Anhalt, Halle: Federal President Frank-Walter Steinmeier sits in a round table with the slogan "You are politics". He visited the city on the Saale as part of his project trip "Democracy very close - Ideas for a lived Basic Law". Photo: Sebastian Willnow/dpa-Zentralbild/dpa

Hatalmas a felháborodás Németországban, mert túl barátságos volt a köztársasági elnök Iránnal

Az, hogy egy államfő gratulál egy másik államnak valamilyen ünnep alkalmából, diplomáciai rutin. Az viszont, hogy a tavaly 187 állam vezetőjének levelet író német köztársasági elnök most kinek és miért továbbította jókívánságait, komoly vitákat okozott. Február 11-én Frank-Walter Steinmeier táviratot küldött Iránba Hasszán Rohani elnöknek a nemzeti ünnepre, amikor is az iráni forradalom 40. születésnapját ünnepelték.

Azt írta benne,  „szívből gratulál” a nemzeti ünnepnap alkalmából „a honfitársai nevében is”.

TEHRAN, IRAN - FEBRUARY 25 : (----EDITORIAL USE ONLY – MANDATORY CREDIT - "IRANIAN PRESIDENCY / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) Iranian President Hassan Rouhani attends a meeting with senior executives of Ministry of Labor in Tehran, Iran on February 25, 2019. Unemployment and economy of the country were evaluated at the meeting. Iranian Presidency / Handout / Anadolu Agency
Hasszán Rohani. Fotó: Iranian Presidency / Handout / Anadolu Agency / AFP

Ennek ellenére igencsak nagy felháborodás kísérte a Bild által megszerzett, és 21-én közölt üzenetet, hiszen az iráni kormányt komoly kritikák érik: terrorcsoportokat finanszíroznak, az emberi jogokat folyamatosan megsértik, a kritikus hangokat pedig elhallgattatják. Izraelt pedig azzal fenyegetik, hogy megsemmisítik.

2018-ban 223 embert végeztek ki Iránban, közülük legalább négy esetben a halálraítélt az elkövetéskor még fiatalkorú volt. 2017-ben 429-et, egy törvénymódosítás miatt esett ennyivel a kivégzettek száma – írta a Spiegel.

Steinmeier szavaira reflektálva a közösségi oldalakon két hashtag, a „Nicht in meinem Namen” (Ne az én nevemben) és a „Nicht unter meinem Namen” (Ne az én nevem alatt) indult. A Twitteren egy felhasználó például azt írja, hogy a gratuláció arcon csapása az iráni kormány áldozatainak, ráadásul olyan állampolgárok is élnek Németországában, akik éppen az iráni kormány elől menekültek el.

Felháborodásának adott hangot a németországi Zsidó Központi Tanács elnöke, Josef Schuster is, aki szerint érthetetlen, hogy a köztársasági elnöki hivatal nem rendelkezik kellő érzékenységgel, és ha már feltétlen küldeni akartak egy gratulációt, akkor annak része kellett volna, hogy legyen a rezsimmel szembeni kritika is. Arra kérte Steinmeiert, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, az Iránnal szembeni „kritikus német hozzáállást” is tisztázza.

Steinmeier Schuster kérésének eleget is tett, azt mondta, „Iránban az emberi jogokat eltiporják, és a régióban Irán destabilizáló szereplő”. Ugyanakkor azzal védekezett, hogy a nemzeti ünnepre küldött írása

része a diplomáciai gyakorlatoknak, amelyek mélyebb és kritikusabb beszélgetéseket tehetnek lehetővé.

A német köztársasági elnökök 1980 óta küldik el évente jókívánságait ilyenkor, először még Karl Carstens. Ezt a hagyományt mindössze 2007 és 2013 között függesztették fel, amikor Irán elnöke Mahmud Ahmadinezsád volt, 2014 után aztán visszatértek a gyakorlathoz, írta a Welt (igaz, ez az érvelés is sántít egy kicsit, mert Ahmadinezsád 2005 óta volt elnök). Úgyhogy ebből a szempontból igaza lenne Steinmeiernek, de az iszlámkutató Ahmad Mansour arra hívta fel a figyelmet Twitter-oldalán:

Nem ugyanez a Steinmeier volt az, aki tiltakozott, hogy Trumpnak gratuláljon? Miért határozott meg külön szabályokat Iránra? Irán az exportvilágbajnoka az antiszemitizmusnak, aktív résztvevője zsidók, szíriaiak és homoszexuálisok meggyilkolásának.

Mansour első mondatával Donald Trump megválasztásának idejére céloz, amikor Steinmeier – akkor még külügyminiszterként – ahelyett, hogy gratulált volna, csak azt hangsúlyozta, hogy a választási eredményt „nem szabad alábecsülni”.

Még a saját pártjából is kritika érte a német köztársasági elnököt. Mirko Freitag, a berlin-brandenburgi SPD zsidó munkaközösségének vezetője a nemzetiszocializmus áldozatainak emléknapjaira utalva azt írta,

Aki január 27-én és november 9-én azt mondja Németországban, „Soha többé!”, de Irán agitációját és az Izrael megsemmisítésével való fenyegetést figyelmen kívül hagyja, az valami alapvetőt nem értett meg, vagy felelőtlenül viselkedik.

A Welten véleménycikkében a korábbi SPD-tag evangélikus lelkész, Steffen Reiche egészen odáig megy, hogy azt írja:

Ez az első alkalom, hogy szégyellem magam országom első embere miatt.

Csütörtökön, egy rendezvényen személyesen is szembesítették Steinmeiert a kritikákkal. Hamed Abdel-Samad iszlámkritikus politológus-író szerint rossz jeleket küldött üzenetével az elnök nemcsak az iráni kormánynak, hanem annak ellenzékének és a német polgároknak is. A kormánynak azt üzente ezzel, hogy mindent csinálhatnak így a továbbiakban is. A demokratikus ellenzéknek, hogy nincsen önálló legitimációjuk. „A saját népének Németországban pedig azt üzente, hogy nem vesszük komolyan a saját értékeinket. És ezért azt mondom: ne az én nevemben” – utalt a közösségi oldalakon terjedő hashtagre.

Minderre Steinmeiernek csak egy mondata volt, hogy sajnálja, amiért Abdel-Samad nem hallgatta meg megjegyzése előtt az ő indoklását. Amiben azt mondta:

Azokkal az államokkal, amelyekkel konfliktusaink vannak, azokra elszigetelődéssel és a kapcsolatok megszakítására korlátozzuk magunkat? Vagy megpróbáljuk, konfliktusban is a beszélgetési lehetőségeket is megtartani?

Szerinte csak akkor van arra lehetőség, hogy a kritikáik meghallgattassanak, ha nem bontják le a két ország közötti kommunikációs csatornákat. Különösen az izraeli aggodalom vezette rá, hogy nemzetközi szinten tárgyalásokat folytasson az Iránnal kötött nukleáris megállapodásról. Ezért nem akarja elrontani az Iránnal való kommunikációt.

A folyamatos elégedetlenségnek szerdára végül az lett az eredménye, hogy hivatala honlapjára kitették minden elődje Iránnak küldött jókívánságait. 1980 óta elég sok köztársasági elnöke volt Németországnak, a már említett, a hagyományt indító Carstens mellett Richard von Weizsäcker, Roman Herzog, Johannes Rau, Horst Köhler és Joachim Gauck. Csak Christian Wulff maradt ki, aki pont akkor volt hivatalban, 2010 és 2012 között, amikor nem küldtek gratulációt a közel-keleti államnak.

Ezekből kiderül, már Steinmeier közvetlen elődje, Gauck is azt írta már üzenetében 2014-ben:

Az Iszlám Köztársaság nemzeti ünnepepének alkalmából közvetítem Önnek, magam és honfitársaim nevében szívbeli gratulációnkat.

Kiemelt kép: Sebastian Willnow/dpa-Zentralbild/dpa

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.