Elkészítette első mandátumbecslését az Európai Parlament a májusi EP-választás előtt. E szerint a Fidesz-KDNP 13 képviselőt küldhet az EP-be, ami eggyel több, mint ahány képviselője most van. A Jobbik szintén eggyel több képviselőt, négyet küldhetne Brüsszelbe, az MSZP-Párbeszéd hármat, a DK pedig a jelenlegi kettő helyett egyet.

A Momentumot éppen a bejutáshoz szükséges 5 százalékra mérik, az LMP-t pedig 4,5 százalékra. Az MKKP 3,7 százalékon áll, a volt jobbikosokból álló Mi Hazánk pedig 1,2 százalékon, ezek a pártok nem szereznének mandátumot.

Azt is megnézték, hogy hogyan alakulna az EP-frakciók létszáma, bár fontos megjegyezni, hogy egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen csoportok fognak alakulni az új választások után, ezért a becslés a jelenlegi felosztáson alapul.

A 2019 február eleji állás szerint a legnagyobb frakciót továbbra is a Fideszt magában foglaló Európai Néppárt fogja alkotni 183 fővel, őket követik a szocialisták 135 képviselővel, majd a liberálisok (75 fő). Ez azt jelenti, hogy az mind a Néppárt, mind az S&D jelentős számú helyet veszítene, előbbinek ugyanis 217, utóbbinak pedig 186 helye van most (a kieső brit munkáspárti képviselőkkel együtt, az ő távozásuk érzékeny kiesés az S&D-nek). Az ALDE viszont javítana az arányán, mert most 68 képviselője van, ahogy az euroszkeptikus formációk közül különösen a Nemzetek és Szabadság Európája javíthat sokat.

Az egyéb kategória itt azokat a politikai formációkat jelenti, amelyek a legutóbbi EP-választás, 2014 óta alakultak, ezért még nem tudni, hogy melyik frakcióba fognak beülni. Ennek megfelelően a már létező pártcsoportok számai változhatnak.

Módszertan: Az EP májusig nagyjából kéthetente, az utolsó hónapban pedig hetente fog kijönni újabb mandátumbecsléssel, amely az egyes tagországokban működő közvélemény-kutatók adatain alapul. Egyes országoknál egy, másutt több kutatás alapján becsülnek. A mostani felméréshez Magyarországról a Publicus, a Századvég és a Závecz Research méréseit vették alapul.

Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás