Már-már úgy tűnt, a feledés homályába vész, hogy Orbán Viktor a választás után a demográfiai helyzet javítását nevezte a kormány legfontosabb feladatának, de aztán eljött a hétvégi évértékelő, és a miniszterelnök végre előállt a nagyszabású szaporodásösztönző programmal, melynek részleteiről itt és itt olvashat.
A népességfogyás természetesen nem csak Magyarországon jelent gondot, a fejlett világ számos országa küzd a jelenséggel. Az anyagi támogatások, adókedvezmények mellett olykor egészen kreatív ötletek is előkerülnek, nem feltétlenül a pénz felől közelítve a problémához, és nem is mindig a politika jóvoltából.
A nemzeti társkereső
Grúziában például egy nonprofit szervezet, a Demográfiai Fejlesztési Alapítvány ragadta magához a kezdeményezést, mégpedig egy gigantikus adatbázison alapuló országos társkereső-szolgálat létrehozásával. A grúzok 1989-ben még több mint ötmillióan, 2002-ben 4,4 millióan, a legutóbbi, 2014-es népszámlálás szerint pedig már csak 3,7 millióan voltak, vagyis a közelgő demográfia katasztrófa emlegetése részükről valóban megalapozottnak tűnik. Az alapítvány nem kevesebbet vállalt, mint hogy összeírja Georgia szingli, elvált és özvegy állampolgárait, olyan tulajdonságaikat rögzítik, mint a magasság, a testsúly, vagy hogy milyen jegyben születtek, elősegítendő, hogy minél többen egymásra találhassanak. A kezdeményezést az ország egyik legbefolyásosabb intézménye, a grúz ortodox egyház is támogatta.
A peteérési árengedmény
Dániában egy utazási iroda elégelte meg a kormány tehetetlenségét, és használta fel a 27 éves mélypontra zuhant születési adatokat a saját imázsépítésére – eredményesen, hiszen kampányát a fél világsajtó bemutatta 2014-ben.
A cég felmérése szerint a dánok nyaralás közben 46 százalékkal többet szexelnek, mint otthon, a dán gyerekek 10 százaléka pedig ilyenkor fogan. A „Tedd meg Dániáért” szlogenű kampányukban ezért „peteérési árengedményt” ajánlottak ügyfeleiknek, akik ha utóbb igazolni tudták, hogy a vakáció alatt termékenyültek meg, három éven keresztül babacuccokat és egy gyerekbarát nyaralást is kaptak a Spies Traveltől.
A sikerre való tekintettel a cég egy évvel később már az unokák hiányán búsongó nagyszülőket célozta meg, akik a nemes cél érdekében kedvezményes áron küldhették nemzőtúrára a gyerekeket.
Szexelj a nemzetért!
Szingapúrban a helyi hatóságok a Mentos édességgyártóval partnerségre lépve üzentek hadat a rekordalacsony termékenységi rátának, és hirdették meg a Nemzeti Éjszakát, arra buzdítva a párokat, hogy bújjanak ágyba és csináljanak gyereket. A 2012-es akcióban elsősorban a hazafias kötelességtudat felpiszkálására apelláltak, amint ez az alkalomra készült rapdalból is kiderül.
Ez persze csak az egyik volt a szingapúri kormány kétségbeesett lépései közül, hogy elkerüljék a demográfiai katasztrófát, hiszen a tehetős ország évente százmilliárdokat költ arra, hogy rávegye polgárait a szaporodásra. Gyerekenként hárommillió forintnak megfelelő támogatást, adókedvezményt és hosszabb szülési szabadságot biztosítanak a családoknak, állami rapidrandikat szerveznek, sőt korlátozták az egyedülállók magas arányának megfelelően rendkívül felkapott egyszobás lakások építését, és „családbarát” ingatlanok építésére ösztönözik a cégeket, hátha ezzel sikerül összeterelni a szingli fiatalokat. A számtalan erőfeszítés csekély eredményt hozott, szolid emelkedés után tavaly újabb négy százalékkal visszaesett születések száma, Szingapúr 0,83-as termékenységi rátája pedig a legalacsonyabb a világon.
Villanyoltás havonta egyszer
Hasonló problémákkal szembesült Dél-Korea is néhány évvel ezelőtt, részben a 1970-80-as évek kisebb családokat népszerűsítő kormányprogramja, de még inkább a háztartásokat nyomó súlyos anyagi terhek miatt. A probléma orvoslására a kormány növelte a bölcsődék, óvodák számát, az egynél több gyereket vállaló szülők anyagi támogatást kaptak, és mivel az oktatás költségei is jelentős kihívást jelentettek egy átlagos családnak, kommunikációs kampányokkal próbálták eloszlatni azt a felfogást, hogy feltétlenül főiskolai végzettség szükséges a sikerhez.
Az igazi truváj azonban az volt, amikor 2010-ben a kormány minden hónap harmadik szerdáját kinevezte Családi Nappá, és 19.30-kor (!) lekapcsoltatta a villanyt az irodákban, hogy a polgárok a gyerekcsinálásnak szentelhessék az estéjüket. A programért felelős képviselő utóbb elismerte, hogy a havi egyszeri korábbi hazaérkezés és az újszülöttek száma között vélhetően nincs közvetlen kapcsolat, és alighanem igaza lehetett, hiszen a dél-koreai termékenységi ráta azóta rekordmélységbe, 1,23 százalékról 0,96 százalékra süllyedt.
Frigó a babáért, koncert a libidóért
Kijelölte a gyerekcsinálás idejét az orosz kormány is, amely 2007-ben a Fogantatás Napjának nyilvánította szeptember 12-ét, egy egész munkaszüneti napot biztosítva állampolgárainak az utódnemzésre. Azok a szerencsés párok pedig, akiknek pontosan kilenc hónappal később, azaz június 12-én született a gyerekük, jutalmat kaptak az államtól, ami lehetett készpénz, autó vagy hűtőszekrény.
2011-ben Vlagyimir Putyin kampányának is az egyik fő eleme volt a demográfiai mutatók fellendítése, nem kevesebbet vállalt, mint hogy pénzt nem sajnálva 30 százalékkal fogja megemelni a születések számát a következő öt évben. Ebből végül csak 0,3 százalék jött össze, pedig Putyin a 2013-as Valentin-napa még a Boyz II Men nevű zenekart is szerződtette egy moszkvai koncertre, kifejezetten abból a célból, hogy a fiúbanda túlfűtött dalai felkorbácsolják az orosz férfiak libidóját, és minél több orosz baba foganjon.
Karhatalmi felügyelet az anyaméh felett
A történelem során előfordultak ridegebb módszerek is a termékenység fellendítésére, 1966-ban a román kormány 20 százalékos jövedelemadót rótt ki a 25 év feletti gyermektelen emberekre, a válást gyakorlatilag betiltották (a ’66-os év 26 ezer válása után ’67-ben mindössze 28 házasság felbontását engedélyezték), ahogy a fogamzásgátló eszközöket is, a kórházakban pedig rendőrök felügyelték, nem végeznek-e illegális abortuszt. Rövidtávon sikerült is robbanásszerű növekedést elérni, egy-két év alatt megduplázódott az újszülöttek száma, Nicolae Ceausescunak azonban már ismét csökkenő születési rátával kellett szembenéznie. A rettegett diktátor ezen a téren sem éppen humánus megoldásokkal állt elő: a nőket havonta ismétlődő nőgyógyászati vizsgálatnak vetették alá, hogy az esetleges terhességeket a legkorábbi szakaszban kimutassák, illetve elejét vegyék a magzat elhajtásának, a „demográfiai parancsnoki egységek” pedig a gyermektelen polgárokat kérdeztek ki a szexuális életükről. Romániában egyébként ma is súlyos probléma a népességfogyás, 2000 óta hárommillióval, csak tavaly több mint 120 ezerrel csökkent az ország lélekszáma.
A robotbaba sem segített
Régóta kritikus demográfiai helyzetben van Japán is, amely máris krónikus munkaerő-hiánnyal küzd a munkaképes korú társadalom drasztikus zsugorodása miatt, az előrejelzések szerint pedig az idősek jelenlegi 27 százalékos aránya 2050-re el fogja érni a 40 százalékot.
A kormány itt is próbálkozott már állami rapidrandikkal és a férfiakat az apaszerepre felkészítő tanfolyamokkal, sokak szerint azonban korántsem tesz eleget azért, hogy visszafordítsa a társadalmi összeomláshoz vezető folyamatokat. Néhány egyetemi hallgató viszont 2010-ben úgy döntött, hogy megalkotja Yotarót, a robotbébit, amely ugyan nem igazán hasonlít egy valódi csecsemőre, de ugyanúgy sír, tüsszent, vagy „szenved” a bedugult orrától, mint egy igazi baba. Az alkotók abban bíztak, hogy találmányuk képes lesz feléleszteni a szülői ösztönöket a fiatalokban, hogy aztán a Yotaro hatására egy valódi gyereket is bevállaljanak.
Az áttörés azonban elmaradt, sőt a tavalyi év negatív rekordot hozott a japán népszaporulatban, 921 ezer születésre 1,37 millió halálozás jutott.
Kiemeltkép: iStockphoto
