2026-ban lejár a jelenleg a Magyar Honvédség által használt 12 darab JAS Gripen húszéves lízingszerződése, a 2016-ban módosított szerződés szerint ekkor lenne arra lehetőség, hogy a használt vadászgépek megvásárlásával magyar tulajdonba kerüljenek a légvédelmet most ellátó svéd repülők.
Ezeket így a Gripen-szerződés kifutására le is szállíthatja a gyártó, és az új repülők 2026-ra hadrendbe állhatnának. Ezzel a döntéssel további 30-35 évre oldanák meg a hazai légvédelmet, méghozzá a jelenleg elérhető legmodernebb technológiával.
– A Gripenekben 2026-ban minden valószínűség szerint lesz további 10-15 év üzemeltetési lehetőség. Ezidáig nem volt jellemző a magyar adminisztrációra, hogy ennyire előre gondolkozzon, s azt mérlegelje, hogy miként lehet ismét több évtizedre nyúló megoldást találni – mondta lapunknak Kővári László, a katonai repüléssel foglalkozó Aranysas magazin főszerkesztő-helyettese. Hozzátette ugyanakkor, hogy elméletileg ez egy racionális döntés lenne, még akkor is, ha az ötödik generációs vadászgépek lényegesen magasabb védelmi igényre lettek kifejlesztve, mint ami Magyarországon fennáll.
– Jelenleg egy szóba jöhető szállítója van az ötödik generációs vadászrepülőknek, az Amerikai Egyesült Államok. Az F22 és az F35 típusok képviselik ezt a technológiát – tette hozzá a szakember. Más szakértők szerint ilyen terv esetén egyértelműen az F35 jöhet szóba. És ha szóba jön, akkor minden bizonnyal szóba jön Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti tárgyalásai során, ahol a 24.hu információja szerint egy másik légvédelmi ügyben – egy amerikai rakétákkal felszerelt norvég légvédelmi rendszer vásárlásában – ennél is nagyobb előrelépés várható.
Fotó: Yichuan Cao/NurPhoto
Az adott típus alapára gépenként 80-85 millió amerikai dollárnál indul, de finanszírozástól, fegyverzettől és megvásárolt üzemeltetési környezettől függően a gépek darabára akár ennek a duplájára is rúghat. Azt számítva, hogy jelenleg 12 repülő alkotja a légvédelem vadászflottáját, akkor is egymilliárd dollárra rúghat a flottacsere, ha a legszerényebb kivitelben rendeljük meg a repülőket.
Egy ekkora üzlet alapjaiban határozza meg Magyarország politikai viszonyát az Amerikai Egyesült Államokkal, és a viszonynak jelenleg van is hová fejlődnie. Az pedig egyáltalán nem ritka, hogy Magyarország ipari vagy katonai beszerzésekkel próbál pozíciót fogni a nemzetközi diplomáciában. Ez az üzlet azonban nemcsak a magyar-amerikai, de a szintén nem éppen tökéletes magyar-svéd kapcsolatokat is befolyásolná.
Az elmúlt félévben Szijjártó Péternek volt néhány csörtéje Margot Wallström svéd külügyminiszterrel. Pökhendinek minősítette például azért, mert Magyarországot egy svéd napilapban kritizálta. „Magyarország problémás, mert számos alkalommal egyedül akadályozza meg az EU-t abban, hogy egységes hangon szóljon” – fejtette ki a svéd külügyminiszter. Az sem segít a svéd-magyar kapcsolatoknak, hogy a magyar kormány szerint bevándorláspárti, szociáldemokrata-zöld kormányzat alakult Svédországban a tavaly őszi kormányzati válságot követően.
Lapunk megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumot arról, értékelték-e hivatalosan a Gripenek üzemeltetését, és hogy zajlik-e konkrét piackutatás a vadászgépbeszerzés terén. A svéd Gripen gyártójánál pedig arról érdeklődtünk, küldtek-e már ajánlatot a magyar kormánynak a lízingszerződést követő időszakra. Választ egyik oldalról sem kaptunk.
Kiemelt kép: Egy JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép éjszakai kiképzõ repülésen az MH 59. Szentgyörgyi Dezsõ Repülőbázison, Kecskeméten 2016 októberében. MTI Fotó: Ujvári Sándor
