Angela Merkel kancellársága biztos pontja volt a német politikának, hogy el is felejtettük milyen, ha a német politika bizonytalanabbá válik. Immár nyilvánvaló tény, hogy a róla elnevezett politikai korszaknak vége és sok minden megváltozik majd. És ez nem csak Németországra, hanem az európai politikára is igaz.
Régóta létezik az a vicc, amely azt kívánja illusztrálni, hogy az Európai Uniónak nincs valódi vezetője. Ebben a viccben az a kérdés hangzik el, hogy egészen pontosan kit kell felhívni akkor, ha kitör a háború, és az Európai Unióval szeretnénk beszélni. Mert, ha Amerikával, akkor az Egyesült Államok elnökét, Donald Trumpot, ha Oroszországgal, akkor Vlagyimir Putyint, ha pedig Kínával, akkor Hszi Csin-pinget. De az EU-nak egyből három elnöke és egy külügyi főképviselője van, ha kitör a háború, Jean-Claude Junckert, Antonio Tajanit, Donald Tuskot, vagy Federica Mogherinit kellene felhívni?
A gyakorlatban ez valószínűleg úgy nézett ki, hogy Merkelt, esetleg utána Macront, majd Junckert hívnák fel, az erőviszonyok ugyanis egyértelműek voltak Európában: Angela Merkel volt a politikai hatalom legfőbb birtokosa. De ennek vége, és a posztmerkel-korszaknak már meg is van az első áldozata.
Az áldozat
Elmar Brok 38 éve tagja az Európai Parlamentnek, és mostanra ő az egyik legbefolyásosabb képviselő a teljes testületben. Amellett, hogy német, egyrészt Németország leggazdagabb tartományát Észak-Rajna-Vesztfáliát képviseli, másrészt nem csak az Európai Néppártnak, de a CDU vezetőségének is tagja. Ennek ellenére Brok karrierje most véget érhet az EP-ben.
Észak-Rajna-Vesztvália kereszténydemokrata képviselői ugyanis úgy döntöttek, hogy nem indítják Elmar Brokot a CDU EP-listáján. Ez hatalmas meglepetés, mert Brok tényleg 1980 óta tagja az EU legdemokratikusabb szervének.
Persze ezzel még nem biztos, hogy Brok végleg kikerül a Parlamentből, a listáról ugyanis csak jövő héten döntenek. Brok még megtámadhatja a helyezést, bár egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő mennyiségű támogatót tud ehhez szerezni. Ez azért is lenne kihívás, mert eleve árthatott neki a párton belüli erőviszonyok egymásnak feszülése. Armin Laschet miniszterelnök ugyanis a Politico szerint túl erősen próbálta benyomni Brokot a listára, ami visszaütött az erőviszonyok átalakulását érző tagságban.
Ráadásul az is fontos lehet, hogy a párt látványosan fiatalítani akar. A Helmut Kohl alatt nevet szerző Brok a Parlament következő ciklusának végére már 80 éves lenne, a helyére kinevezett Stefan Berger viszont most 49 éves. Persze ez sem számít kifejezetten fiatalnak, de érezhető, hogy a CDU helyet akar csinálni a nagy öregek között.
Etikai kérdések
Brok egyébként nem csak Angela Merkel régi szövetségese és támogatója, de ő volt Martin Selmayr, a Bizottság jelenleg talán leghatalmasabb bürokratájának mentora is. Selmayrról már írtunk korábban, mert a GDPR-szabályozás egyik legfőbb támogatója volt. De ennél is érdekesebb, hogy a szóvivőből Juncker titkárságán át a Bizottság főtitkári posztjáig jutó Selmayr kifejezetten híres a faragatlanságáról, ahogy egyébként Brok is.
Selmayr és Brok etikai hozzáállása között is fontos hasonlóságok vannak. Selmayrt sokan vádolják azzal, hogy a szabályokat megkerülve szerezte meg a Bizottság legfontosabb adminisztratív posztját, Brok pedig hosszú éveken át folyamatosan az RTL-csoport tulajdonosának, a szintén észak-rajna-vesztfáliai Bertelsmann-csoportnak, valamint a Random House-nak lobbizott, miközben mellette EP-képviselő volt. Ez egyébként legális, bár komoly etikai aggályokat vet fel.
Brok hosszú évekig volt az egyik legfontosabb ember az EP külpolitikájában, amit azért érdemes külön megjegyezni, mert ő volt hosszú időn keresztül a leginkább oroszkritikus képviselő a Parlamentben. Brok a kezdetek óta ellenezte Oroszország ukrajnai agresszióját, és ő volt a legnagyobb támogatója az Oroszországgal szembeni szankcióknak is.
Orbánnal szemben
Köztudott, hogy Orbán Viktor nem azok közé tartozik, akik nagyon támogatnák ezeket a szankciókat, de Brokkal, aki ugyebár a párttársa az EPP-ben, nem csak ebben nem értettek egyet. A választás után a képviselő az Azonnalinak adott interjút, ahol azt mondta, nem örül a Fidesz kétharmados győzelmének, mert a kétharmados többség kísértésbe visz:
A kétharmados többség lényege, hogy alkotmányt módosítsanak vele, vagyis, hogy kompromisszum alakuljon ki a pártok között. Nem pedig az, hogy egyedül, egy pártként azt tehessenek vele, amit akarnak.
De azért nem volt határozottan Fidesz-ellenes politikus. Amikor a Sargentini-jelentésről volt szó, felhozta, hogy reméli, hogy lassan Romániával is foglalkoznak majd, ahol egyébként szocialista kormány van.
Kiemelt kép: AFP
