Január elsejétől hat hónapig Románia tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a kelet-európai ország Ausztriától veszi át, majd júliusban Finnországnak adja tovább a tisztséget.
Az EU-hoz több mint tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Románia most először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Bukarest már véglegesítette a Kohézió mint közös európai érték mottójú programját, amelyben a tagállamok közötti összetartást, valamint a megosztottság csökkentését és a megkülönböztetés felszámolását tűzte ki célul.
A konvergencia mellett a versenyképesség megerősítésére, a munkahelyteremtésre, az innovációra, a digitalizációra és a fenntarthatóságra kívánnak összpontosítani, emellett a biztonság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcra, a kibervédelem fokozására, illetve a határok védelmére.
A román kormány fontosnak tartja Európa globális szerepének és védelmi képességeinek megerősítését, a nyugat-balkáni EU-bővítés elősegítését, a multilateralizmus támogatását.
Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 10-én Bukarestbe látogatnak, ahol a román prioritásokról egyeztetnek.
Klaus Iohannis jobboldali román elnök novemberben úgy vélekedett, hogy a baloldali kormány nincs felkészülve az uniós elnökségre, később azonban visszavonta ezen kijelentését.
Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.
(MTI, kiemelt kép: Sebastian Kurzot, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárját fogadja Klaus Iohannis román elnök a bukaresti államfői rezidencián december 21-én. Fotó: MTI/EPA/Bogdan Cristel)
