A világ vezető hatalmainak vezetői Argentínában tanácskoztak, és a megbeszélésen természetesen szóba került a legújabb orosz-ukrán konfliktus. (November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket aztán elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtája – vezetett be. Kijev azzal is vádolja Moszkvát, hogy a kercsi szoroson való áthaladás indokolatlan szigorításával gyakorlatilag blokád alá helyezte az ukrán kikötőket az Azovi-tengeren, megbénítva az ukrán kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren. Porosenko egy katonai rendezvényen kijelentette, hogy Oroszország csapatösszevonásokat hajt végre az orosz-ukrán határ közelében.)
Közölte: a fekete-tengeri incidenssel „vagy provokációval”, illetve a Donyec-medencei helyzettel kapcsolatos orosz elemzésékből arra következtet, hogy a kijevi kormány nemhogy a konfliktus rendezésében, hanem annak békés úton történő megoldásában sem érdekelt. Mindig egyszerűbb a gazdasági nehézségeket a konfliktussal indokolni – tette hozzá.
Angela Merkel német kancellár későbbi sajtótájékoztatóján tudatta: Oroszország, Németország, Franciaország és Ukrajna további, tanácsadói szintű megbeszéléseket folytat az úgynevezett normandiai formátumban az Azovi-tenger körül kialakult, hajózással kapcsolatos kérdésekről. Hangsúlyozta: el kell kerülni a helyzet további éleződését, a hajózási szabadságot a tengeren pedig biztosítani kell.
Merkel felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a 2003-ban kötött orosz-ukrán szerződést, amelynek értelmében biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát.
(MTI)
Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin 2017 közepi magyarországi látogatásán. Fotó: 24.hu/Berecz Valter
