A klímaváltozás hatásai jelentik a legnagyobb globális egészségügyi veszélyt a 21. században: a The Lancet című brit orvosi szaklap aktuális számában megjelent tanulmányban tudósok és egészségügyi szakértők fejtik ki, hogy a klímaváltozás hatásai – hőhullámok, viharok, áradások és tűzvészek – egyre gyakrabban jelentkeznek és az egészségügyi rendszer túlterhelésével fenyegetnek.
A viharok és áradások például nemcsak sérüléseket okoznak, hanem kórházakat is bezárásra kényszerítenek, hozzájárulnak betegségek terjedéséhez és hosszú távú mentális problémákat idéznek elő az otthonukat elveszítő embereknél.
Az erdőtüzek hasonlóképpen megsebesíthetik az embereket és elszakíthatják őket otthonuktól, emellett drámai módon növelik a légszennyezettséget is.
A hőhullám a 65 év felettieket, a városlakókat, valamint a diabétesszel, szív- és érrendszeri betegséggel vagy krónikus légúti problémával élőket veszélyezteti, tehát Európa és a Mediterrán-térség keleti része sokkal sebezhetőbbnek tűnik, mint Afrika és Délkelet-Ázsia.
A klímaváltozásnak a jelentés szerint azért van kitéve egyre több ember, mert a sűrűn lakott régiókban erőteljesen növekszik a hőmérséklet: 1986 és 2017 között 0,8 Celsius-fokkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a globális átlaghőmérséklet 0,3 Celsius-fokkal nőtt.
A kutatók a trópusi betegségek szélesebb körű elterjedésére is számítanak.
A hőség gyakran jár együtt a városok légszennyezettségével. Az alacsony és közepes bevételű országok vizsgált városainak 97 százalékában a levegő minősége nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveinek.
A felmelegedés hatására egyre több munkaóra esik ki: 2017-ben világszinten 153 milliárd, 62 milliárddal több, mint 2000-ben. Ehhez további gazdasági veszteségek társulnak még: tavaly 712 szélsőséges időjárási esemény globális szinten 326 milliárd dollárnyi (105 ezer milliárd forintnyi) veszteséget okozott, csaknem háromszorosát a 2016-os összegnek. (MTI)
