Valamennyiüket csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértéssel gyanúsították meg, és szerdán 15-ük esetében a vádemelés is megtörtént.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerdai közlése szerint a három ukrán haditengerészeti járművet, amelyen a 24 határsértőt őrizetbe vették, az orosz parttól mintegy 20 kilométerre, a Krímet a Krasznodari területtel összekötő híd alatt kijelölt átkelőhelytől 50 kilométerre délnyugatra tartóztatta fel az orosz parti őrség és haditengerészet.
November 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket. Az ukrán hajók a Fekete-tengerről a szoroson áthajózva az Azovi-tenger északi partján fekvő Mariupolba akartak eljutni.
Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is.
A történtek miatt Petro Porosenko ukrán államfő rendeletet adott ki arról, hogy 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezetnek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg Porosenkót, hogy az elnökválasztási esélyei javítása érdekében rendeztette meg a “provokációt” a Kercsi-szoros közelében, hogy azt ürügyül használt fel a hadiállapot kihirdetésére.
Kiemelt kép: STR/NurPhoto/AFP/Europress