A szaúdi főügyészség hétfőn közleményben számolt be arról, milyen eredménnyel zárult a Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása ügyében indított nyomozás eddigi szakasza.
Mint írták, minden szeptember 29-én egy parancs kiadásával kezdődött, melynek értelmében az áldozatot meggyőzés útján, illetve a meggyőzés eredménytelensége esetén erőszakkal hazatérésre kell bírni. A parancsot az Állami Hírszerzési Elnökség korábbi elnökhelyettese adta ki a küldetés parancsnokának.
A küldetés parancsnoka egy három alegységből álló, tizenöt főt számláló csapatot hozott létre. A küldetés parancsnoka azt javasolta az Állami Hírszerzési Elnökség korábbi elnökhelyettesének, hogy a tárgyalócsoport élére az áldozat egy egykori kollégáját helyezze, tekintettel annak az áldozattal való korábbi kapcsolatára. A nevezett egykori kolléga éppen egy volt tanácsadóval való közös munkával volt megbízva.
Az Állami Hírszerzési Elnökség korábbi elnökhelyettese kapcsolatba lépett a volt tanácsadóval annak érdekében, hogy kérvényezze az áldozat egykori kollégájának megbízását. A volt tanácsadó beleegyezését adta, és kérte, hogy találkozhasson a küldetés parancsnokával.
A volt tanácsadó találkozott a küldetés parancsnokával és a tárgyalócsapattal, hogy média-szakértelmére támaszkodva informálja őket a feladattal kapcsolatos tudnivalókról.
A volt tanácsadó kifejezte abbeli meggyőződését, hogy az áldozatot a Szaúdi Királysággal ellenséges szervezetek és államok beszervezték, valamint hogy az áldozat Szaúd-Arábia határain kívüli tartózkodása nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, bátorítva a csapatot az áldozat meggyőzésére és megemlítve, hogy az áldozat hazatérésének elérése jelentős sikert jelentene a küldetés szempontjából.
A küldetés parancsnoka felvette a kapcsolatot egy igazságügyi szakértővel és bevonta a csapatba abból a célból, hogy amennyiben az áldozatot csak erőszak alkalmazásával sikerül hazatérésre bírni, a fizikai erőszak bizonyítékait eltüntesse a tett helyszínéről. Az igazságügyi szakértő a felettesei tudta nélkül csatlakozott a csapathoz.
A küldetés parancsnoka kapcsolatba lépett egy törökországi kollaboránssal, egy biztonságos helyszín biztosítására kérve őt arra az esetre, ha az áldozatot nem sikerülne erőszak alkalmazása nélkül rábírni a hazatérésre.
A Konzulátus épületének megtekintését követően a tárgyalócsapat vezetője arra jutott, hogy az áldozatot nem volna lehetséges biztonságos helyre szállítani, amennyiben a hazatérésével kapcsolatos tárgyalás sikertelenül végződne. A tárgyalócsapat vezetője úgy döntött, hogy az áldozatot meg kell ölni a tárgyalás sikertelensége esetén. A vizsgálat eredménye szerint az incidens gyilkossággal végződött.
A nyomozás során megtörtént a gyilkosságot elrendelő és végrehajtó öt személynek a beazonosítása, akik bűnösnek vallották magukat a gyilkosságban. A gyilkosságot követően az elkövetők az áldozat holttestét feldarabolták és azt a Konzulátus épületéből eltávolították.
A nyomozás eredményei szerint a holttestet öt személy távolította el a Konzulátusról. Annak a személynek a kiléte, aki a holttestet a kollaboránsnak átadta, beazonosításra került.
A holttestet a kollaboránsnak átadó egyén által adott személyleírás alapján a kollaboránsról fantomkép készült. A nyomozás során beazonosításra került az a személy, aki a gyilkosságot követően az áldozat ruháit viselte, és aki annak holmijait – beleértve a karóráját és a szemüvegét – egy szeméttárolóba helyezte a Konzulátus épületének elhagyása után. A nyomozás emellett a vele lévő másik személyt is beazonosította.
A nyomozás eredményei szerint a gyilkosságot elkövetőknek négy gyanúsított nyújtott logisztikai segítséget. A nyomozás megállapította, hogy a küldetés parancsnoka megegyezett a tárgyalócsoporttal és annak vezetőjével (akik a gyilkossággal kapcsolatban döntést hoztak és azt elkövették), hogy egy hamis jelentésben tájékoztatják az Állami Hírszerzési Elnökség korábbi elnökhelyettesét arról, hogy az áldozat a hazatérését szorgalmazó, sikertelen tárgyalás után elhagyta a Konzulátus épületét.
(MTI, kiemelt kép: MTI/EPA/Erdem Sahin)
