Most eldől, hogy a demokraták őrületbe kergethetik-e Trumpot

Gyakran nem az amerikai politikai élet legizgalmasabb eseményei az elnöki turnusok félidejében tartott kongresszusi választások, Donald Trump elnöksége azonban ezt is megváltoztatta. A kedden, november 6-án tartott választások fél évszázada nem látott aktivitást váltottak ki az amerikai választókból, akik várhatóan rekordszámban mennek el szavazni a képviselőház és a szenátus egyharmadának összetételéről.

Nem hiába. A tét hatalmas. Egy esetleges demokrata győzelem megszüntetné a Republikánus Párt többségét a törvényhozásban, és ez gyakorlatilag teljesen megakadályozná a konzervatívokat és Trumpot a jogszabálygyártásban. Az elnök még inkább aggódhat amiatt, hogy kongresszusi vizsgálatok tucatjait indíthatják el ellene. Sőt, akár még az elnöki hivatalból is megpróbálhatják eltávolítani.

Obstrukció, minden felett

Az elnökválasztás óta eltelt két év igazi örömünnep volt a konzervatívok számára, a kongresszus mindkét háza, és az elnöki hivatal is az ő kezükben volt, így könnyedén elkezdhették véghezvinni programjukat, és egymás után hozhatták a jogszabályokat. Mint például a leggazdagabbaknak és a nagy vállalatoknak kedvező adóreform vagy a Barack Obama előző elnök nevéhez fűződő és a jobboldalon gyűlölt egészségügyi reform (ObamaCare) meggyengítését célzó törvénymódosítások. Legfőképp pedig a vállalkozásokat korlátozó szabályok, főleg a környezetvédelmi előírások enyhítése.

Ez teljesen megszűnhet, ha a demokraták kerülnek többségbe. Minden hatalmuk meglenne arra, hogy leállítsák a republikánusok jogalkotását. Bármit is akarnának csinálni a konzervatívok, minden törvényjavaslatuk sorsa a demokratákon múlna.

Egy szenátusi többséggel a hátuk mögött megvétózhatják Trump jelöltjeit a különböző kormányzati pozíciókba. Sőt, ami még fontosabb, a szövetségi bírói kinevezések is a demokratákon fognak múlni ebben az esetben.

Ezzel a republikánusok egyik, ha nem a legfontosabb tervét, a bíróságok konzervatív bírókkal való feltöltését akadályozhatnák meg, amit az elmúlt két évben gyakorlatilag szabadon megtehettek. És az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróságba sem lehetne újabb bírót kinevezni a demokraták támogatása nélkül.

Trump rémálma

Az amerikai elnök azonban az ellene induló kongresszusi vizsgálatok miatt izgulhat igazán. A többségbe kerülő demokraták ugyanis elkezdenék komolyan venni, hogy a kongresszus feladata a kormányzat ellenőrzése, és egymás után indítanák nyomozásokat az elnök, az elnök emberei és az általa kinevezett tisztségviselők ellen.

A demokrata irányítás alá kerülő kongresszusi bizottságok egymás után idézhetnének be bárkit, hogy tanúként hallgassák ki. Ezeken a meghallgatásokon pedig jogilag kötelező igazat mondani. Akit hazugságon kapnak, az ellen eskü alatt tett hamis tanúzás vádjával indíthatnak eljárást, és így a börtönbüntetést kockáztatják.

Ezeken a meghallgatásokon téma lehet:

• az orosz beavatkozás a 2016-os elnökválasztásba,
• ezzel kapcsolatban a Trump-kampány esetleges összejátszása Moszkvával.
• A Trump elleni, szexuális zaklatásokról szóló vádak.
• Az elnök gyanús üzleti ügyei.

És ezek még úgy is komoly károkat okozhatnak a 2020-ban feltehetően az újraválasztásáért küzdő elnöknek, ha végül egyik sem tár fel törvénysértést.

Ami miatt azonban Trumpnak tényleg lehetnek álmatlan éjszakái, hogy a demokraták rátehetik a kezüket az adóbevallására.

Trump negyvenéves gyakorlatot dobott sutba, amikor nem tett közzé évekre visszamenőleg a bevallását, ami már-már kötelező volt minden, az elnökségért harcba szálló politikusnak. Nem véletlenül: az adóbevallásából kiderülhetne, milyen gazdasági kapcsolatok fűzik különböző külföldi kormányokhoz (főleg az oroszhoz), és ez jelent-e bármilyen összeférhetetlenséget az elnöki tisztséggel. Persze azt is megtudhatná a közvélemény, hogy mennyi adót fizetett, és mekkora összeget adott jótékonysági célokra. De a vagyona nagyságára híresen kényes, és sokak szerint annak mértékét jelentősen eltúlzó Trumpot emellett az is kellemetlenül érinthetné, ha kiderülne, hogy közel sincsen annyi pénze, mint amennyit hangsúlyozni szeret.

Impeachment?

A demokraták erről most nagyokat hallgatnak, de nagy többséggel a birtokukban, lehetőségük lenne megindítani Trump ellen a közjogi felelősségre vonást (impeachment), ami az elnök leváltásával érhetne véget. Ám erre szinte semmi esély: az eljárást egy képviselőházi többséggel még csak-csak el tudnák indítani a demokraták, de az elnök eltávolításra már a szenátus kétharmadának is rá kellene bólintania.

Ekkora többséget pedig képtelenség, hogy szerezzenek. A képviselőház elnyerésére ugyan jó esélyük van, a szenátusban azonban már az is nagy meglepetés lenne, ha eggyel több demokrata kerülne be, mint republikánus.

Demokrata cunami vagy csak egy kis hullámocska?

Az idei év egyik fő témája volt a novemberben Washingtonba érkező „kék hullám”, azaz egy elsöprő, jelentős demokrata győzelem a kongresszusi választásokon. A történelmi példák alapján a demokraták jó eséllyel vágnak neki a keddi választásnak: az elmúlt több mint száz évben az elnök pártja átlagosan 32 helyett vesztett a félidei választásokon a képviselőházban, és kettőt a szenátusban (aminek az egyharmadát választják most újra).

A közvélemény-kutatások és az elemzések alapján nagy esély van arra, hogy a választás után demokrata többség lesz a 435 fős képviselőházban, aminek minden tagját kétévenként újraválasztják. A Demokrata Pártnak mindössze 24 helyet kéne megszereznie a republikánusoktól, hogy ez meg is történjen. Erre a FiveThirtyEight szerint 85 százalékos esélyük van.

A szenátusban, ahol jelenleg 51 republikánus és 49 demokrata szenátor ül (egészen pontosan 47 demokrata és két független, akik jobbára a demokratákkal szoktak szavazni), azonban már a republikánusok vannak előnyben. Bár a Demokrata Pártnak csak két helyet kéne szereznie, ez különösen nehéz lesz. Idén ugyanis csak 35 szenátori helyért folyik a küzdelem (a szenátorokat hat évre választják), és azok közül jelenleg 9 a republikánusoké, és 24 a demokratáké. Így nem csak el kéne venniük legalább két helyet a republikánusoktól, de közben egy helyet sem veszíthetnek. Erre a FiveThirtyEight elemzése szerint mindössze 16 százalékos esélyük van.

A demokraták Trump népszerűtlenségében bízhatnak, és abban, hogy a választókat annyira felháborította, amit a Fehér Házban művelt, hogy rekordszámban fognak szavazni a republikánusok ellen. És minden jel arra mutat, hogy különlegesen sokan fognak részt venni a gyakran érdektelenségbe fulladó kongresszusi választásokon. Míg általában 40 százalék körüli szokott lenni a részvételi arány, idén a választók több mint 49 százaléka is az urnákhoz vonulhat, amire 1966 óta nem volt példa.

Ez a demokratáknak kedvezhet. A kongresszusi választásokon általában az idősebb, fehér választók aktívak, akik inkább a republikánusokra szavaznak, míg a jellemzően demokratákat választó szegényebbek, fiatalok valamint a kisebbségek tagjai nagyobb számban szoktak otthon  maradni. A baloldal most abban bízik, hogy idén ők is nagy számban mennek voksolni – és rájuk szavaznak.

Ezzel persze Trumpék is tisztában vannak; igyekeznek is mindent megtenni, hogy szavazóik elmenjenek választani. Az elnök a választás előtti heteket folyamatos kampányolással töltötte,célja a Republikánus Párt bázisának mozgósítása volt. Nem akart igazán új választókat szerezni, nem érdekelte az esetleg még ingadozó emberek meggyőzése vagy a függetlenek megnyerése, csak a republikánus választók feltüzelése.

Ehhez pedig meg is találta a legjobb fegyvert: a bevándorlás kérdését.

Az elnökválasztást is részben ezzel a témával megnyerő Trump gyakorlatilag semmi másról nem beszélt, mint az illegális migrációi veszélyeiről, ami nyerő stratégia is lehet. A közvélemény-kutatások adatai szerint a republikánus választókat az illegális bevándorlást aggasztja a legjobban, ez az, ami legjobban feldühíti őket. Ezt a dühöt használja ki Trump, és ez működhet: a felmérések szerint, a választás előtti hetekben csökkent a demokraták előnye.

Emberfolyam hömpölyög Amerika felé, Trumpnak nem is jöhetett volna jobbkor

Hétezer emberből álló migránskaraván tart az Egyesült Államokba, ami pont kapóra jött az amerikai elnöknek.

Pénz, pénz, pénz

Hogy milyen nagy a tétje a keddi választásnak, az a kampányokra elköltött pénzmennyiségen látszik a legjobban. A pártoktól független Center for Responsive Politics (CRP) nevű szervezet adatai szerint egy héttel a választás napja előtt 4,7 milliárd dollárt költöttek a demokraták és a republikánusok a kongresszusi választásokra; keddre ez a szám átlépheti az ötmilliárd dollárt. Ezzel ez a mostani lesz minden idők legdrágább félidős választása.

És itt a demokraták vannak előnyben. A rekorddöntés a CRP kutatása szerint főleg a Demokrata Pártnak adott jelentős kampánytámogatásoknak köszönhető. A szervezet adatai szerint a demokraták nagyjából 950 millió dollárt költenek a képviselőházi helyekért folyó választási kampányokra, míg a republikánusok csak 630 millió dollárt. A szenátori kampányokra pedig a demokraták 500 millió dollárt, a republikánusok 360 milliót. Ráadásul minden egyes olyan választókerületben, ahol valódi verseny van a két párt között, a demokrata jelöltek több vagy szinte ugyanannyi pénzt gyűjtöttek össze, mint republikánus ellenfeleik.

Azonban a republikánusoknak is van okuk az örömre. Lehet, hogy a demokraták több pénzt költhetnek a kongresszusi választásokra, az állami törvényhozásokért folyó versenyben azonban már a Republikánus Párt áll jobban. Sokkal jobban. A Vox információja szerint a republikánus jelöltek jelentősen több, akár ötször annyi pénzből kampányolhatnak több kulcsfontosságú államban, például Pennysylvaniában, Michiganben, Floridában vagy Texasban.

És ez különösen fontos lehet, sőt akár egy évtizedre is meghatározhatja, hogy melyik pártnak lesz nagyobb esélye többségbe kerülni a washingtoni kongresszusban. A kongresszusi választási körzeteket ugyanis az egyes államok törvényhozói állapítják meg, és a most kedden megválasztott politikusok dönthetnek majd azok határairól. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a saját pártjuknak kedvező választási körzeteket hozzanak létre, ahol gyakorlatilag biztosan a saját jelöljük nyerhet csak.

Így lehet, hogy most a kongresszusban buknak valamennyit a republikánusok, de 4, 6 vagy 8 év múlva mégis ők fognak majd nevetni.

Kiemelt kép:  Olivier Douliery / AFP