Még a legtehetősebb magyarok listáján szereplő multimilliárdosok sem szégyellnek lehajolni a vagyonukhoz képest szinte aprópénzért, néhány tíz- vagy százmillió forint uniós támogatásért. Összeszedtünk néhány mogult, akik a vagyonuk alapján ugyan nem szorulnának rá az uniós közpénzekre, mégis élnek vele, legyen szó hobbiborászatról vagy kezdő vállalkozások megsegítésére kitalált konstrukcióról.
A Wizz Air-vezér borászatot újított fel családi birtokán
A kormány holdudvarában található milliárdosokhoz képest a Wizz Air alapító-tulajdonosa, Váradi József kevesebbet szerepel a hírekben, pedig 30 milliárd forintra becsült vagyonával a 36. leggazdagabb magyar a napi.hu listáján. Családi birtokán, az Unesco Világörökség részévé nyilvánított, történelmi, tokaji borvidéken szeptember közepén nyitották meg a Juliet Victor borászatot. A Zoom.hu írta meg, hogy a Váradi 2016-ban a Vaxco Vagyonkezelő Kft.-n keresztül beszállt az akkor még Bella Borház néven futó tokaji szőlészetbe és 6,7 hektáros területen kezdett szőlőt termelni.
A brüsszeli eurókból felújított borászatban készült furmintról az új borászok áradoznak, és Szent Jakab kagylóhoz calamansi zselével ajánlják.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Ingyenpénz folyik Csányi Sándor pincészetébe
A 320 milliárd forintra becsült vagyonával a világ dollármilliárdosai között is jegyzett Csányi Sándort is bőkezűen támogatja az Európai Unió. Az ingyenpénz nem közvetlenül az OTP-vezér zsebébe érkezik, a mezőgazdasági, területalapú támogatások mellett kisebb projektek hóna alá is benyúl a közösség, a Villányban működő Csányi Pincészet Zrt. például tavaly 484 millió forint támogatást kapott. A tetemes összegből 182,8 millió termékfejlesztésre és humánerőforrás célokra, 301,2 millió pedig agrár-környezetgazdálkodási kifizetésként érkezett Brüsszelből.
Mészáros Lőrincék tölgyfahordóit is Brüsszelből fizetik
Az egykori gázszerelő, miniszterelnöki jóbarát vagyona vetekszik az OTP-vezérével, és hozzá hasonlóan nyeli az uniós támogatásokat. Mészáros Lőrinc sok érdekeltsége közül a két bodrogkeresztúri borászatnak 2017-2018-ban összesen durván 73 millió forint támogatást ítéltek meg. A Dereszla Bortermelő és Értékesítő Kft.-ben 2016 novemberében jelent meg Mészárosék agrárvállalkozása, a Búzakalász 66 Felcsút Kft., és tavaly októberben ítéltek meg 14,4 millió forintot borászati berendezések és tölgyfa hordók beszerzésére, aztán idén márciusban újabb 8,9 milliót traktor, soraljművelő és vontatott permetezőgép vásárlására. Idén februárban csaknem 50 millió forintra érdemesítették a másik vállalkozást, a Dereszla Sparkling Bortermelő és Értékesítő Kft.-t, a támogatás technológiai korszerűsítésre és kapacitásbővítésre osztották.
Fotó: Vajda János / MTI
Apáthy Endre
Egy év alatt összesen több mint 127 millió forint érkezett a Szekszárdhoz közeli Szálkán bejegyzett Lajvér Borház Borászati Kft.-hez, amelynek közvetett tulajdonosa szintén aligha szorul a pénzügyi mankóra: Apáthy Endre érdekelt a Mészáros Lőrinc cégeivel is többször együtt dolgozó, az állami infrastruktúra-beruházásokban gyakorta közreműködő Híd-csoportban. A Lajvér Borház 2017-ben csaknem 100 millió forintot kapott termékfejlesztésre és erőforrás-hatékonyságának támogatására, 24,9 milliót pedig agrár-környezetgazdálkodási kifizetésként utaltak. Apáthy ugyan nem szerepel a milliárdosok aktuális toplistáján, de érdekeltségei az út- és vasútépítésben már az első Orbán-kormány idején és azután is meghatározóak voltak, anyagi ereje azt is lehetővé tette, hogy visszavásárolja a Hídépítő Zrt.-t annak francia tulajdonosától.
Tombor, Garancsi, Hernádi
Az Európai Unió által létrehozott JEREMIE-alapok eredeti célja az lenne, hogy ígéretes startupokat támogassanak. A támogatásokra alapkezelők pályáznak és rajtuk, illetve közvetítő cégeken keresztül jut el a pénz a célcsoporthoz.
Magyarországon megtalálták a kiskaput, hogyan hívják le a JEREMIE-pénzeket úgy, hogy megmaradjon az alapkezelők tulajdonosainak érdekeltségeinél. A Forbes írta meg, hogy a Gödöllői Üzleti Park Zrt. 2008-ban létrehozta a Morando alapot, amelybe beszállt Heim Péter, a Századvég volt vezetője, a fideszes háttéremberként ismert Gansperger Gyula, valamint Jutasi Zoltán. Heim helyére később Tombor András érkezett, aki többek között Orbán Viktor külpolitikai tanácsadója volt, aztán a Mandiner portál tulajdonosa lett, valamint a számos tévécsatorna reklámidejét értékesítő Atmedia sales house is az övé.
és jutott ebből 420 millió forint az Első Magyar Borkereskedő nevű cégnek, amely üzleti kapcsolatban állt Tombor András egyik borászatával. De ment egy 450 millió forintos tőkeinjekció olyan, Gansperger egyik bizalmasának a fia által alapított cégeknek is, amelyek semmit nem csináltak, viszont kis várakozás után visszautalták a pénzt a közvetítő cégeknek. A Nyíregyházi Netfone-cégcsoportot 1,3 milliárd forinttal támogatták meg, az ide tartozó cégek közül többet ugyanarra a címre jegyezték be, mint a pénzt kiosztó GTR Investments-et.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A Direkt36 nyomozása alapján másoknak is került a JEREMIE-pénzekből, a Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségében álló alap például nem csak Hernádi rokonának, de Orbán Viktor jóbarátjának, Garancsi Istvánnak is juttatott a támogatásból. Ráadásul úgy, hogy egy Garancsi-tőkealap is részt vett a JEREMIE-programban. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF által feltárt visszásságokkal egy korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk, egyebek mellett az derült ki, hogy a pályázati pénzek kiosztásakor nem volt szabályos közbeszerzés, és Gran Private Equity Zrt. (Hernádi) és a Garangold Investment Befektető Zrt. (Garancsi) működése kartellgyanút vetett fel.
Kiemelt kép: Valentin Flauraud / EPA / MTI
