Előző hét pénteken olyan dolog történt Chicagóban, amire január óta nem volt példa. Volt 22 óra, amikor senkit sem sebesítettek vagy öltek meg lőfegyverrel. És ez hírnek számított. A harmadik legnagyobb amerikai városban ugyanis annyira megszokottá váltak a lövöldözések, hogy már csak akkor kapják fel az emberek a fejüket, ha egy-két napon belül még ottani mércével mérve is szokatlanul sok áldozatot követelnek.
A múlt péntek viszont szokatlanul csendesen és békésen telt. Szinte egész nap nem lőttek meg senkit. Alig fél órával éjfél után egy fegyveres rablás közben kitört dulakodás közben sebesült meg egy 54 éves férfi, akit súlyos sérüléssel szállítottak kórházba. Este 11 körül pedig egy 39 éves férfi lábát súrolta egy golyó, miközben egy magasvasút sínjei alatt sétált.
Így volt egy nap, amikor nemcsak hogy senki sem halt meg, de szinte egy teljes napon át még csak meg sem sebesült senki sem. Abban a városban, ahol augusztusban két hétvége is volt, amikor több mint 60 embert lőttek meg.
Az év, amikor felrobbant a város
2016-ban valami történt Chicagóban. A gyilkosságok száma már az előző évben is emelkedett, de két évvel ezelőtt évtizedek óta nem látott magasságokba ugrott.
Chicagót, aminek neve még Al Capone idejében a bűnözés szinonimája lett, most újra a bűnözés fellegváraként, az Egyesült Államok „gyilkosságfővárosaként” kezdték el emlegetni. Hiszen a 3. legnagyobb amerikai városban több emberölés történt, mint az első kettőben, New Yorkban és Los Angelesben összesen. A tavalyi statisztikák ugyan némi javulást mutattak (16 százalékkal, 650-re csökkent az emberölések száma), de még így is kiemelkedő, ami Chicagóban történik.
Ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy Chicago lenne a legveszélyesebb amerikai város. Az egy főre jutó gyilkosságok számában a középmezőnyben helyezkedik el a nagy amerikai városok mezőnyében: St. Louis, Baltimore, Detroit és New Orleans is megelőzi, ha a lakosság arányához viszonyítjuk az emberölések számát. Ezek azonban csak százezres városok, szemben Chicagóval, ahol majdnem hárommillió ember él. És ahol, akárhogyan is nézzük, több embert ölnek meg, mint bármelyik más amerikai városban.
Rejtély, mi okozza
A két éve kezdődött gyilkossági hullám váratlanul érte az embereket, és a szakértők teljesen értetlenül is állnak előtte. Senki sem tudja ugyanis biztosan megmondani, pontosan mi okozta, hogy a chicagóiak ilyen nagymértékben kezdték el gyilkolni egymást. Elméletekből viszont nincsen hiány.
A helyi egyetem bűnözéssel foglalkozó kutatóközpontja, a Crime Lab adatai szerint a gyilkossági áldozatok majdnem 80 százaléka afroamerikai volt, miközben a lakosságnak mindössze harmada fekete. Különösen a fiatal felnőttek vannak veszélyben: az áldozatok majdnem fele közülük kerül ki.
Emellett sok más okra is szoktak hivatkozni.
- Bandaháborúk.
- Munkanélküliség.
- A szociális segélyek megnyirbálása.
- A megfizethető lakások hiánya.
- A kilátástalanság, ami a bandákhoz vonzza a fiatalokat.
- A felbomlott családok, ahol apafigura nélkül nőnek fel a gyerekek, akiket „az utca nevel fel”.
- A 2010-es években történt iskolabezárások.
- A mentális betegekkel foglalkozó intézetek leépítése a kisebbségekkel teli negyedekben.
- Nem elég szigorúak a lőfegyverekre vonatkozó törvények.
- Túl szigorúak a lőfegyverekre vonatkozó törvények.
- Megtiltották a rendőröknek, hogy indok nélkül átkutassanak járókelőket.
- A meleg időjárás.
Azonban ezek közül egyik sem ad magyarázatot a 2016-ban történt robbanásra, aminek hatását máig érezni.
A Crime Lab 2017 elején nyilvánosságra hozott részletes kutatása arra az eredményre jutott, hogy nem lehet megmondani, mi okozta a gyilkosságok és lövöldözések számának hirtelen emelkedését. Az adatelemzés csak annyit állapított meg, hogy egyik népszerű magyarázat sem teszi érthetővé a fegyveres erőszak növekedését.
Ez egyben azt is jelenti, hogy nem könnyű megoldást találni arra, hogyan lehetne csökkenteni az emberölések számát. Egy dolgon viszont lehetne változtatni. A rendőrség hatékonyságán.
A meg nem oldott gyilkosságok városa
A chicagói rendőrség igyekezett reagálni a változásra. Idén márciusban büszkén kürtölték szét, hogy az előző évben folyamatosan csökkent a gyilkosságok száma a városban, amit a rendőrség az új bűnüldözési technológiák alkalmazásával, a rendőrök számának növelésével és a közösségi rendfenntartás erősítésével magyarázott. A Crime Lab szakértői ezzel vitatkoztak. Szerintük ugyanúgy, ahogy nem lehet tudni, mi okozta a növekedést, a csökkenésre sincsen egyértelmű magyarázat.
Még rosszabb az arány, ha a nem halálos lövöldözéseket nézzük: a Crime Lab adatai szerint 2016-ban az ilyen eseteknél öt százalék volt a felderítési arány. Ami egyébként csak annyit jelent, hogy találtak gyanúsítottat, nem azt, hogy vádat is emeltek vagy ítélet született.
Chicago rendőrfőkapitánya, Eddie Johnson, aki maga is fekete, a gyilkosságokkal érintett közösségek tagjait, egészen pontosan hallgatásukat okolta a rossz felderítési arányért.
Önök tudják, kik ezek a személyek. Mindennap meglátogatják Önöket. Önökkel alszanak. Nagyszülők, szülők, testvérek, szerettek. Tudják, hogy kik ők
– mondta egy sajtótájékoztatón egy olyan augusztusi hétvége után, amikor 72 ember sebesült meg, és 12 halt meg lövöldözésekben.
Ha tudják, kik tették, szóljanak
– tette hozzá Rahm Emanuel, Chicago polgármestere, Barack Obama volt amerikai elnök egykori kabinetfőnöke.
Johnson elismerte, hogy a rendőrség többet is tehetne, de egyértelművé tette, hogy a gyilkossági ügyek megoldásához elengedhetetlen az emberek segítsége.
Valahol érthető, hogy a főleg feketék lakta negyedekben bizalmatlanok az emberek a rendőrökkel szemben, köszönhetően a hosszú időkre visszanyúló rendőri erőszaknak, ami aránytalanul sújtja az afroamerikai embereket és a szegénynegyedek lakóit. Maga Johnson is elismerte, hogy a rendőröknek többet kell tenniük azért, hogy elnyerjék az emberek bizalmát.
A keménykezűként elhíresült chicagói rendőrség az elmúlt évtizedben több száz millió dollárt fizetett ki rendőrségi túlkapások miatt, és az igazságügyi minisztérium vizsgálata szerint a chicagói rendőrök tízszer nagyobb arányban alkalmaznak erőszakot fekete gyanúsítottakkal szemben, mint fehér ellen. A rendőri fegyverhasználat 80 százaléka és az elektromos sokkolások 81 százaléka feketék ellen irányult – áll a minisztériumi jelentésben.
Ehhez a bizalmatlansághoz adódik hozzá az utcai nevelés, ami megveti a spicliket, valamint a megtorlástól való félelem. És inkább saját maguk intézik el a dolgokat, mint a USA Todaynek nyilatkozó, 23 éves Romell Young, akit egy verekedés után lőtt lábon egy férfi. A rendőröknek nem mondta meg, ki volt az, inkább maga akart bosszút állni. Ami persze egy újabb lövöldözéshez, és akár egy újabb gyilkossághoz is vezethet.
Egyszerű válasz egy bonyolult kérdésre
Johnson rendőrfőnök szerint „nem kell atomtudósnak lenni” ahhoz, hogy magyarázatot találjunk a gyilkossági hullámra. A bűnözők egész egyszerűen tudják, hogy nem fogják őket elfogni, nem kerülnek bíróság elé és nem ültetik le őket, mert senki sem fog tanúskodni ellenük. Gyakorlatilag szabadon, büntetlenül gyilkolhatnak, és ezt egészen addig csinálni fogják, amíg nincsen reális esély arra, hogy hosszú időre börtönbe kerüljenek.
Közben, a pénteki 22 óra után már sajnos újra visszatért az élet a megszokott kerékvágásba a városban. Szombaton két embert sebesített meg lövés, vasárnap pedig már négy ember halt meg, és kilencen sebesültek meg lövésektől Chicagóban.
Jim Young kanadai fotós fél éven keresztül dokumentálta 2017-ben a chicagói lövöldözéseket. Cikkünket az ő képsorozatával illusztráljuk.
