A WikiLeaks oknyomozó portált alapító Julian Assange orosz vízumot próbált beszerezni nyolc évvel ezelőtt, amikor Londonban szorulni kezdett körülötte a hurok – derül ki kiszivárogtató portál belső dokumentumaiból, amelyekhez az AP jutott hozzá.
Az amerikai hírügynökségnek kiszivárogtatták Wikileaks e-mailjeiet, internetes üzenetváltásait, pénzügyi kimutatásait, titkokban készült felvételeit és más dokumentumait. A hírügynökség hétfői jelentésében megjegyzi, már többször előfordult, hogy dokumentumok kerültek ki a WikiLeakstől, de az általa most beszerzett több tízezer fájl feltehetően az eddigi legnagyobb kiszivárogtatás. A portál öt korábbi, névtelenül nyilatkozó munkatársa is megerősítette a dokumentumok valódiságát, és a hírügynökség szerint a bankszámlák, a telefonszámok vagy a repülőjegyek adatai is arra utalnak, hogy hitelesítek.
Ezek egyikéből derül ki az, hogy Assange támogatói azt fontolgatták, hogy a portál alapítója menedékjogot kérjen Brazíliában.
Az amerikai hírügynökség hozzájutott Assange 2010. november 30-i keltezésű leveléhez, amelyet Oroszország londoni konzulátusának írt, és amelyben közli, hogy teljes körűen felhatalmazta társát, Israel Shamirt, hogy kérjen az ő nevében orosz vízumot.
A svéd hatóságok akkoriban szexuális bűncselekményekkel gyanúsították Assange-t, aki csak úgy kerülte el a kiadatást, hogy 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségére menekült, és azóta is ott van, de nincs hozzáférése az internethez. Assange azért kért oltalmat Ecuadortól, mert attól tartott, hogy ha Nagy-Britannia kiadja őt Svédországnak, a svéd hatóságok átadják az Egyesült Államoknak, amely csaknem 250 ezer titkos amerikai diplomáciai irat kiszivárogatása miatt akarja őt felelősségre vonni.
Az AP által beszerzett dokumentumok nemcsak az oknyomozó portál belső működésébe engednek betekintést, hanem az is kiderül belőlük, hogy Assange eleinte Moszkva felé kacsingatott. Kiváltképpen annak lenne rendkívüli jelentősége, ha fény derülne Assange és a Kreml esetleges kapcsolataira a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkoriban azt állította, hogy az orosz katonai hírszerzés közvetlenül látta el az oknyomozó hírportált a Hillary Clinon elnökjelölt kampányfőnöke és más demokrata párti politikusok elektronikus levelezéséből származó információkkal.
Assange képviselői többszöri megkeresésre sem reagáltak arra az értesülésre, hogy a portál alapítója Oroszországba akart menni. Moszkva londoni nagykövetsége pedig közölte, hogy a vízumkérelmezők személyes dolgairól nem ad információkat.
Kiemelt kép: Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója a sajtó képviselőinek nyilatkozik az ecuadori nagykövetségének egyik erkélyén Londonban 2017. május 19-én, miután a svéd főügyész bejelentette, hogy ejti a nemi erőszak, szexuális zaklatás és kényszerítés vádját Julian Assange-dzsal, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítójával szemben. Assange 2012 júniusától Ecuador londoni nagykövetségén rejtőzködik, mert a brit hatóságok jóváhagyták kiadatását Svédországnak. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
