Fokozottan védett börtönbe viszik át a terrorizmus vádjával elítélt székelyeket

A dél-romániai Margineniben működő fokozottan védett börtönbe viszik át a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi és erdélyi szervezetének vezetőjét – jelentette be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Beke Csilla, Beke István felesége.

Az asszony tájékoztatása szerint az elítélteket erről szerdán tájékoztatták a feketehalmi börtönben. A margineni-i börtönben – a honlapján közölt adatok szerint – a tíz évnél hosszabb büntetést töltő elítélteket tartják fogva. Beke Csilla a férje kijelentését idézte: „egyenes gerinccel mentem be a börtönbe, és úgy is fogok kijönni”. Hozzátette: kegyelmet nem kérnek, mert tudják, hogy semmi olyant nem követett el, ami miatt elítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt öt-öt éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

A sajtótájékoztatón Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kijelentette: három síkon következnek lépések az elítélt kézdivásárhelyiek ügyében. Egyfelől az ítélet és indoklása hivatalos kiközlése után Romániában nyújtanak be az ügyvédek jogorvoslati kérelmet a legfelsőbb bírósághoz. Ezzel párhuzamosan a jogvédő intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Csóti György úgy vélte, jó esély van a strasbourgi jogorvoslatra, arra, hogy az emberi jogok bírósága megbírságolja Romániát, és perújrafelvételt rendeljen el. Ezt azzal támasztotta alá, hogy ebben az esetben az eljárás kifogásolható. Példátlannak tartotta, hogy a román legfelsőbb bíróság úgy hozott jogerős ítéletet a Beke-Szőcs-perben, hogy bizonyítékok nélkül átminősítette a vádat, és nem adta meg a vádlottaknak az átminősített vádak elleni védekezés lehetőségét.

Csóti György politikai lépéseket is kilátásba helyezett. Elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy minden lehetséges politikai eszközt használjon fel annak érdekében, hogy engedjék az elítélteket szabadon, vagy – ha ez nem lehetséges – tartsák házi őrizetben őket addig, amíg minden jogorvoslati lehetőség ki nem merül. Csóti szerint „Ceausescu szelleme itt van, és a román titkosszolgálatok ugyanazokkal az eszközökkel dolgoznak mint Ceausescu idején” és koncepciós per zajlott Beke István és Szőcs Zoltán ellen.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: közel húszezren írták alá eddig azt a petíciót, amelyet Beke István és Szőcs Zoltán ügyében indítottak. Úgy vélte: az ítélet által nemcsak az elítéltek, hanem az egész magyar közösség ellen „hajtóvadászat” indult. Tőkés szerint az elítéltek kiszabadítására irányuló lépések összehangolására van szükség, és azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a tiltakozás jeléül a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) fel kellene bontaniuk a román kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési szerződést.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy vélte, a román állam az ítélet révén az egész magyarságnak üzenni kívánt, azt jelezve, hogy aki az autonómiáért, a nyelvi jogokért, az egyházi intézményekért fellép, válaszlépésekre számíthat. Lomnici azt tartotta a legsürgetőbb feladatnak, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsák a kérdésre.

Kiemelt kép: Beke Csilla beszédet mond a Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelő tüntetésen Kézdivásárhelyen 2018. július 12-én. MTI/Kátai Edit