A The New York Timesban jelent meg portréinterjú Soros György magyar születésű amerikai üzletemberrel. A beszélgetésben kisebb súlyt kaptak az üzletember gazdasági előrejelzései, de az európai kilátásokról annyit elmondott, hogy nagyon úgy tűnik, hogy egy újabb válság felé tartunk.
A cikk szerint Soros György a berlini fal lebontása után dollár százmilliókat ölt az egykori szovjet blokk országainak társadalmi fejlesztésébe, a liberális demokrácia előmozdításába, elsősorban a civilek támogatásával. Ez volt az ő egyszemélyes, Kelet-Európára szabott, a történelemben addig példátlan Marshall-terve, ami számos kockázatot tartogatott, hiszen a világnak ez a korábban leginkább a zsarnokságról ismert része olyan gondolatokat ölelt fel, mint a politikusok elszámoltathatósága vagy az etnikai tolerancia.
Soros 1950-ben. Londonban Karl Popper filozófus tanítványa volt, az egyéni szabadságra, a pluralizmusra és az elszámoltathatóságra épülő nyitott társadalmak eszméjéről tőle hallott, később ezen idea megvalósításán dolgozott magánvagyonával.
A cikk szerint ez ma egy különösen fontos kérdés, hiszen Oroszország Vlagyimir Putyin vezetése alatt visszatért az autokráciához, Lengyelország és Magyarország pedig ugyanebben az irányban mozog. Hasonló a helyzet az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az emberek Donald Trumpnak adtak bizalmat. Utóbbi Sorosnak különösen fájó lehet, mert a demokrata jelöltek és a progresszív csoportok egyik legfontosabb támogatójaként ismert. A jobboldali populizmus még Nyugat-Európában, Soros elveinek korábbi erős bástyájában is egyre nagyobb teret nyer. A nacionalizmus és a törzsi gondolkodás újraélednek, az akadályok megerősödnek és meghatározóvá válnak, így Sorosnak azzal kell szembesülnie, hogy a cél, amire annyit áldozott anyagilag és emberileg is, kudarcot vall.
De nem csak ezzel kell szembenéznie: zsidó származása és vagyona miatt az antiglobalizációs erők őt jelölték ki aktuális gonosztevővé. De mint mondja:
Kiállok az elveimért, akár nyerek, akár veszítek. De sajnos túl sok helyen veszítek, túl sokat.
Az üzletember nem örül neki, hogy elveivel sok ellenséget szerzett, de a támadások miatt nem fog visszavonulót fújni. Harca része az is, hogy 18 milliárd dolláros vagyonát a Nyílt Társadalom Alapítványoknak adta.
Megemlítette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is, akiben csalódott, hiszen Orbán fiatalként még demokratának látszott, így Soros György szívesen támogatta nemcsak őt, hanem pártját, a Fideszt is. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjjal tanult Angliában, a Fidesz pedig komoly anyagi segítséget kapott a filantróptól.
Soros György európai látogatása során nem jött Magyarországra, a cikk szerint azután, hogy áprilisban Orbán Viktor egy Sorost démonizáló kampánnyal nyerte meg az országgyűlési választásokat, egy ilyen utazás mérgezően hatott volna.
Fotó: Europress / Andrew Toth / Getty Images for Physicians for Human Rights / AFP
