A horvát focisták világbajnoki szereplését szinte csak egy dolog felülmúlta a nemzetközi sajtóban, ez pedig a horvát elnöknő szereplése volt. Kolinda Grabar-Kitarovic ölelkezései Modricék döntőbeli veresége után, a díjkiosztáskor majdhogynem nagyobb nyilvánosságot kaptak, mint a válogatott játékosainak teljesítménye. Állítólag 25 százalékkal több hír szólt Grabar-Kitarovicról vasárnap este, mint Modricról a globális híradásokban. És a hírek nyolcvan százaléka pozitív volt egy horvát médiaelemző cég szerint.
De ha a Youtube-ra ránézünk, akkor „a világ legszebb államelnökeként” leírt Kolindáról (a horvát sajtóban ritka keresztnevén emlegetik az államfőt) van egy olyan videó, amit hétfőn éjfél körül még „csak” 6,1 millióan láttak, de kedd reggelre már 6,8 milliónál tartott a nézettsége, ami a 4-4,5 milliós horvát lakossághoz képest elképesztő arány. (Az elnöknő tengerparti, bikinis fotóiból összeállított videókat is általában 1-2 milliós közönség látta mindeközben.)
Mindez az államfőnek nem véletlenül fontos: jövőre elnökválasztás lesz Horvátországban, így a sikert most kell kiaknáznia, januárban mégsem vergődhet egy focipálya közepén, az orosz esőben átázott horvát mezben. (Emlékezetes, hogy a vébé díjkiosztóján először csak Vlagyimir Putyinnak, majd a tribünön álló többi férfinak hoztak esernyőt az orosz szervezők. A horvát sajtóban kering egy kép, amelyen látszik, hogy a tribünön állók mindegyike kapott már ernyőt a feje fölé, kivéve az egyetlen politikusnőt, a horvát államfőt, illetve a háttérben álló hostesseket.)
A horvát sajtó egy része kevésbé volt lelkes az elnöknőtől, mint a nagyvilág. Az Index.hr címében azt kérdezte a döntő után: „Nem ivott-e egy kicsit Kolinda?” A cikk alatti internetes szavazás hétfő este még úgy állt, hogy a válaszadók 40 százalékának szimpatikus volt az elnöknő viselkedése, 60 százaléka szerint viszont illetlen és ízléstelen volt, amikor mindenkivel összeölelkezett a díjkiosztón.
A horvát sajtó eközben arról is cikkezett, hogy saját párttársával, a szintén HDZ-es Andrej Plenkovic miniszterelnökkel miféle megállapodásokat kötött Grabar-Kitarovic arról, hogy ki melyik meccsre megy el és hol tartózkodik majd a vébé alatt, illetve az otthoni ünnepléskor.
A zágrábi ünneplés viszont a magyarországi „horvát szakértőket” cáfolta. Az itthoni sajtóban sorra születtek a cikkek a horvát szurkolók megosztottságáról. Paradox módon a magyar sajtó akkor kapta fel a horvát futballvitákat, amikor Zágráb utcáin félmillió ember ünnepelte a hazatérő világbajnoki ezüstérmeseket, és az ország megosztottsága éppen ebben a pillanatban (de legalábbis erre a pillanatra) eltűnőben volt. Érdekes módon most, a vébé utolsó napjaiban tudatosult a magyar újságírókban és „Balkán-szakértőkben” az, hogy belső ellentétek voltak az elmúlt években a horvátoknál. Azt is megírja immár sok magyar lap, hogy a horvát szurkolói csoportok közül a szélsőjobboldaliak egy része a nemzeti csapat ellen drukkolt évekig.
Mindennek komoly alapja van: most is zajlik – bíróságokon is – egy valóban elképesztő károkat okozó visszaélés-sorozat felgöngyölítése, de ez nem akadályozta meg, hogy félmillió ember menjen ki az utcára a második hely megszerzése után a 800 ezres lélekszámú Zágrábban.
A horvát szövetségi kapitány, Zlatko Dalic pedig azt üvöltötte az éljenző tömegnek, hogy egész Horvátországért, az összes horvátért, a boszniai horvátokért és a diaszpórában élő horvátokért játszottak. Van a horvát válogatottban olyan játékos, Vedran Corluka, aki egy olyan boszniai kisvárosból, Derventából származik, ahol például 1991-ig nagyjából 40-40 százalék volt a szerb-horvát arány, most pedig 81 százalékos a szerbek aránya. Luka Modric családja is – bár ők Horvátországban éltek – a szerb fegyveresek elől menekült el, miután a 2018-as vébé legjobb játékosának megválasztott focista nagyapját megölték.
Vagyis Dalic az összefogást hangsúlyozta a vb-ezüstérem után, nem az ellentéteket hétfő este. Ugyanakkor ez nem feledteti, hogy a feltételezett korrupciós ügyek feltárásával kezdődött valóban a horvát futballbotrányok sorozata. A Dinamo Zagreb játékosai – köztük Modric – eladása körüli ügyek miatt pattant ki a skandalum. E nyomozás következtében nem jogerősen elítélek több futballvezetőt Horvátországban. A legismertebb a botrányban érintettek közül a Dinamo korábbi elnöke, Zdravko Mamic, akit azzal vádoltak, hogy Modric eladásakor is nagy összegeket tett zsebre, s aki jelenleg Boszniában húzza meg magát, tagadva a vádakat. A másik, szintén ebben az ügyben – és szintén nem jogerősen – elítélt sportvezető, Damir Vrbanovic a horvát elnöknő mellett tűnt fel többször is a díszpáholyban az oroszországi vébé alatt. Grabar-Kitarovic egyébként Mamiccsal is rendkívül szoros kapcsolatban volt, a sportvezető sok szálon kötődik a kormányzó párthoz, a HDZ-hez, privatizációs botrányokba is belekeveredett.
Fotó: Elvis Barukcic /AFP
Közben a szurkolók radikális csoportjai, különösen a Bad Blue Boys nevű szerveződés, az elmúlt évben Mamic ellen is több akciót hajtott végre. (Hogy kik lőttek rá tavaly Boszniában Mamicra, az azonban egyelőre nem világos.) Sőt a radikális és szélsőjobboldali huligánok a válogatott ellen is tiltakozva, FIFA-büntetéseket „harcoltak ki” országuknak. Nemzetközi meccseken is előfordult, hogy a játékot félbe kellett szakítani a horvát drukkerek – akik sokszor fasiszta, usztasa (második világháború alatt a nácikkal kollaboráló horvát politikai mozgalom) jelszavakat skandálták – rendzavarása miatt.
Grabar-Kitarovic a nemzetközi büntetések után a horvát állam ellenségeinek minősítette a szurkolókat, akik amúgy politikai és sportbeli szövetségese, Mamic ellen léptek fel.
A horvát lapok ugyanakkor a világbajnoki jó szereplés előtt és aközben is arra figyeltek, hogy mennyire kerüli a közös médiaszerepléseket az elnöknő és a miniszterelnök, jóllehet mindketten a HDZ nevű, erősen nacionalista és konzervatív párt vezetői közé tartoznak. Így a horvát függetlenség 1991-es elnyerésének évfordulóján tartott rendezvényeken pár hete külön-külön jelentek meg, s egyikük a Vecernji Listnek, a másikuk a Jutarnji Listnek adott interjút – ez a két újság abban különbözik, hogy reggel vagy este jelenik meg, de ugyanaz a kiadójuk. Végül sokszori egyeztetés után a focivébé döntőjére Grabar-Kitarovic utazott, Plenkovic pedig otthon ünnepelt.
Fotó: Denis Lovrovic / AFP
Miközben immár az egész világsajtó a horvát elnöknő politikai és nem politikai szerepvállalását elemzi, a magyar Balkán-szakértők politikailag is szembeállítják Grabar-Kitarovicot Plenkovic kormányfővel. Az elnöknőt oroszbarátsággal vádolják, a miniszterelnököt európéernek beállítva ábrázolják. Valójában azonban érdemi kérdésekben nincs igazán komoly különbség a HDZ két vezetője között: tavaly, amikor egy boszniai horvát háborús bűnös, Slobodan Praljak öngyilkosságot követett el a hágai bíróságon, mind az elnöknő, mind a miniszterelnök a háborús bűnösként elítélt férfi mellett állt ki. A HDZ vezetői tehát inkább folytatják a nacionalista kurzust, mintsem szembenéztek volna azzal, hogy Boszniában a horvátok is követtek el szörnyű bűntetteket a polgárháború idején.
Az itthoni sajtóban européernek kikiáltott Plenkoviccsal szemben Grabar-Kitarovic tehát oroszbarátnak minősül. Erre a vébén rá is játszott az elnöknő: családját bemutatta Putyinnak, akinek egy horvát mezt is ajándékozott. Ugyanakkor 2015-ben az osztrák Der Standard még Kitarovicot is majdhogynem liberális, euroatlanti politikusnak minősítette.
Grabar-Kitaovic és Plenkovic is diplomata volt ugyanis korábban, az elnöknő pedig európai integrációs miniszterként is aktívan segítette az európai irányvonal érvényesülését még pártjában is. Az abortusz ügyében megengedő állásponton volt például 2015-ben Grabar-Kitarovic. Az idén viszont valóban a Plenkovic-kormánnyal szemben a konzervatív-keresztény állásponthoz látszik közelebb kerülni az elnöknő. Inkább azokat a mozgalmakat favorizálja, amelyek ellenezték Horvátország csatlakozását az isztambuli egyezményhez. Ez az egyezmény – leegyszerűsítve – a nők egyenjogúságának szavatolásáról és a családon belüli erőszak elítéléséről szól.
Grabar-Kitarovic egyébként korábban annak az Ivo Sanader miniszterelnöknek a protezsáltja volt, akit Horvátországban börtönbüntetésre ítéltek, és Sanader bukása után erősödtek fel a magyar Mol olajtársaság elleni törekvések is. A Mol rendelkezik a hatalmas horvát olajtársaság, az INA többségével, amit a horvát kormány egyelőre nem tudott visszaszerezni a magyar cégtől. A Mol és Sanader feltételezett kapcsolata miatt a horvátok vádat emeltek Hernádi Zsolt Mol-csúcsmenedzser ellen. A két pert, a Sanader és a Hernádi elleni eljárást 2015-ben vonták össze. Emiatt az ügy miatt Magyarország akadályozta Zágráb OECD-tagságát és Szlovénia mellé sorakozott fel az elmúlt hónapokban (a szlovének a horvátokkal vívott határvitájuk miatt ellenezték déli szomszédjuk OECD-be való belépését.)
Megfigyelők szerint ugyanakkor Grabar-Kitarovic és Plenkovic küzdelme Horvátországban hamarosan eldőlhet: eddig a két politikus között a feszültség azért volt óriási, mert Plenkovic nem támogatta igazán az elnöknő jövő évi újrajelölését az államfői posztra. Ám a mostani foci vébén elért horvát siker és Grabar-Kitarovic tarolása a nemzetközi sajtóban ezt a kérdést is megoldhatja. Az elnöknő fokozódó népszerűségét ugyanis aligha tudná nélkülözni a HDZ. Ha a párt – ahogy ezt egyesek latolgatják – a saját egyik vezetője ellen, az államelnök ellen indítana ellenjelöltet jövőre, Grabar-Kitarovicnak talán még akkor is lenne esélye a győzelemre, ha függetlenként kellene indulnia újra az elnöki posztért.
Kiemelt képünkön: Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök szakadó esőben megy le a pályáról az ünneplő francia válogatott mellett az oroszországi labdarúgó-világbajnokság döntője mérkőzése után a moszkvai Luzsnyiki Stadionban. Fotó: Felipe Trueba/EPA/MTI
