Bár még vitatkoznak a végleges számokról, a mostani elképzelések szerint Magyarországnak az előző ciklushoz képest mintegy negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (mintegy 5,76 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában – erősítette meg Marc Lemaître, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG REGIO) főigazgatója a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén, kedden.
A főigazgató a kamara tagjainak, illetve az érdeklődő vállalkozások vezetőinek háttérbeszélgetést tartott az uniós kohéziós politika jövőjéről. Marc Lemaître jelezte: az unió a következő költségvetési időszakra, 2021-2027-re kiemelt célként
- az innováció, illetve a kis- és középvállalkozások támogatását,
- a digitális technológiák fejlesztését,
- a fenntartható ipari modernizációt, valamint
- az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, ezzel összhangban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulást, és
- a mostaninál szociálisabb Európa kialakítását
jelölte meg.
Rámutatott, hogy a korábbi költségvetési szempontokat azért nem lehet fenntartani, mert az EU egyik legnagyobb befizető állama, az Egyesült Királyság távozik az integrációból, másrészt az elmúlt években érdemi változások történtek az egyes tagállamok fejlettségi szintjét tekintve. Míg több kelet-közép-európai tagállam jelentős lépést tett előre, a déli államok továbbra is számos gazdasági problémával néznek szembe.
Elmondta, az innováció támogatása és erősítése az EU versenyképességének szempontjából is kiemelten fontos, és ebben az unió egyes régiói közötti együttműködést is javítani kell. El kell érni, hogy a határon átnyúló közös projektek, fejlesztések egyre nagyobb teret nyerjenek a jövőben.
Lemaître jelezte: az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy egyszerűsítsék az uniós pénzekhez való hozzáférést, és ezzel párhuzamosan növeljék a rugalmasságot a források odaítélésében és a későbbi pénzügyi elszámolásoknál.
Andriana Sukova, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának (DG EMPL) főigazgató-helyettese elmondta: a tervek szerint az Európai Szociális Alap Plusz forrásai 101,2 milliárd euróra rúgnak majd a 2021-27-es időszakban.
Rámutatott, hogy ebből több nagyon fontos feladatot kellene megoldani, így egyebek mellett az ifjúsági munkanélküliség csökkentését, ami több tagországnak is nagy gondot jelent, illetve az elöregedő társadalom problémáinak megoldására is egyre több pénzt kell fordítani, miközben javítani kell az EU-ban az egészségügyi ellátások színvonalát.
Marc Lemaître utalt arra, hogy az EU a következő pénzügyi-költségvetési ciklusban 6-7 milliárd eurót fordítana a migráció kezelésére, de ebben benne van részben az EU-n kívüli régiók megsegítése, és az EU-ba legálisan belépő migránsok beilleszkedésének támogatása is.
(MTI, kiemelt kép: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben 2015. szeptember 3-án, fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
