Csalódást okozott az Európai Unió gazdasági csomagja, mellyel az Iránnal kötött többhatalmi atomalku amerikai felmondásának hatásait igyekeznek kompenzálni – közölte telefonon Haszan Róháni iráni elnök Angela Merkel német kancellárral csütörtökön.
A Tasnim iráni hírügynökség jelentése szerint Róháni elégedetlenségének adott hangot, mondván: az EU által javasolt gazdasági csomag nem tartalmaz sem cselekvési tervet, sem ütemtervet az Iránnal való együttműködés folytatására vonatkozóan. Mindössze néhány, korábbi uniós közléssel szinte egyező általános ígéretet tartalmaz.
Donald Trump amerikai elnök május 8-án bejelentette: országa kilép az iráni nukleáris programról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodásból, és újra életbe lépteti az atomalku ratifikálásakor felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben.
Az egyezmény többi aláírója, azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína, Oroszország, valamint az Európai Unió azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy kitartanak az egyezmény mellett, amíg Irán is így tesz.
Az Európai Bizottság májusban meg is indította az úgynevezett blokkoló rendelet aktiválását célzó eljárást, amely megtiltaná az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, így próbálva életben tartani az Egyesült Államok által egyoldalúan felmondott iráni nukleáris megállapodást.
Vélhetően nyomásgyakorlás céljával Irán június elején megkezdte az urándúsító kapacitásának növelését célzó folyamatot, majd röviddel ezután az iszlám köztársaság atomügynökségének vezetője, Ali Akbár Szálihi új urándúsító létesítményt avatott fel a közép-iráni Natanz városban. A létesítményben új centrifugákat építenek, amelyek a nukleáris egyezménybe foglalt iráni kötelezettségeknek megfelelően fognak működni – tudatta Szálihi.
Eközben egyre jobban kiéleződni látszik Washington és Teherán ellenséges viszonya, különösen amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette az Egyesült Államok partnereit, hogy november 4-ig hagyjanak fel az iráni olajvásárlásokkal, különben pénzügyi szankciókkal kell számolniuk. Róháni és az iszlám köztársaság több magas rangú tisztségviselője is kilátásba helyezte, hogy elvágják a Perzsa- (Arab-) öböl menti országokból induló olajszállító tankhajók útját a Hormuzi-szorosban, amennyiben Washington megállítja Teherán olajeladásait.
A tengeren exportált olaj mintegy 20 százaléka halad át naponta a Hormuzi-szoroson.
Az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának szóvivője erre reagálva leszögezte: az amerikai haditengerészet kész megvédeni a szabad hajózást és a kereskedelmi forgalmat a szorosban.
