Az uniós tagországok vezetői az európai csúcson több kétoldalú egyeztetést követően dűlőre jutottak – többek közt – a migráció kezelését érintő kérdésekben – közölte pénteken Twitter-üzenetében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
A javaslat szövegének elfogadásához Olaszország azért nem járult hozzá korábban, mert túl sokszor szerepelt az önkéntesség lehetősége a tervezetben, amely véleménye szerint nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását – közölték a tárgyalás részleteit ismerő források.
Angela Merkel német kancellár „jó jelnek” nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült tető alá hozni egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegét, ugyanakkor elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között. A német kancellár elmondta, a tagországok a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről egyeztek meg.
Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás első munkanapját követően elmondta, a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza. Aláhúzta, a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migráció okozta kihívásokkal. Kijelentette, Európának még sokáig kell együtt élnie a migrációs nyomással. Európa nem egy sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudni állnia saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonsága és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett – tette hozzá.
Giuseppe Conte új olasz kormányfő a tanácskozást követően kijelentette:
elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül.
A migráció kérdésében egyesített megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, ahogy azt Olaszország kérte – tette hozzá.
Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha azt szükségesnek tartja. Nincsen szó a menekültek kvóták szerinti elosztásának rendszeréről, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis már így is aránytalanul sok bevándorlót fogadott. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.
Joseph Muscat máltai kormányfő távozásakor adott tájékoztatásában arról beszélt, az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket, és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. Világos és egyértelmű az állásfoglalás, amely igazolja Málta törekvéseit – közölte.
Kiemelt kép: menekültek a Földközi-tengeren (MTI/EPA/Olasz haditengerészet)
