Moszkva kész az ENSZ-szel való konstruktív együttműködésre

Az ENSZ-nek a nemzetközi válságok megoldásában vállalt különleges szerepét, illetve Oroszország és az Európa Tanács teljes körű együttműködése helyreállításának fontosságát hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a szerdán a Kremlben fogadta António Guterrest, a világszervezet, illetve Thorbjörn Jaglandot, a jogállamiságot, valamint szabadság- és emberi jogokat szavatoló legfontosabb európai struktúra főtitkárát.

Putyin közölte Guterressel, hogy Moszkva továbbra is kész az ENSZ-szel való konstruktív együttműködésre, hangsúlyozva, hogy az ENSZ Alapokmánya jelenti a mai nemzetközi jog alapját. Az ENSZ főtitkára a maga részéről pótolhatatlan tényezőnek nevezte Oroszországot, mint a világszervezet egyik alapítóját és a Biztonsági Tanács állandó tagját az új, többpólusú világrend kialakításában.

Guterres szerint az ENSZ a hidegháború és az egypólusú világrend korszaka után igyekszik megtalálni a multipoláris világ új szerkezetét, az annak megfelelő sokoldalú kormányzási struktúrákkal együtt. Mint mondta, Moszkvának ebben aktív szerepet kell játszania.

Putyin egyetértéséről biztosította Jaglandot ez utóbbinak azzal a korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszországnak teljes értékű együttműködést kell folytatnia az Európa Tanáccsal. Az európai szervezet vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy Moszkva 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Jagland egyebek között arról is szólt, hogy noha több ország is elégedetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyes döntéseivel, a tagállamok úgy tartják, hogy a bíróság és az egyezmény egészében nagyon fontos és az érdekeiket szolgálja.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a nap folyamán korábban fogadta az ET főtitkárát, kifejtette neki: Moszkvát aggasztja, hogy az EJEB bíróinak egyharmadát orosz képviselők részvétele nélkül választották meg az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) „válsága” miatt. Lavrov szerint az elmúlt öt év alatt kevesebb mint harmadára csökkent az Oroszország ellen az EJEB elé terjesztett panaszok száma.

Oroszország PACE-küldöttségét 2014 áprilisában megfosztották alapvető jogaitól – közgyűlési szavazati joguktól, a vezető testületekbe történő megválaszthatóságuktól és a megfigyelő missziókban való részvétel lehetőségétől – a Krím félsziget elcsatolása és a délkelet-ukrajnai beavatkozás miatt. Két, 2015-ös rehabilitációs kísérlet kudarcát követően az orosz fél közölte, hogy ilyen körülmények között nem hajlandó folytatni a munkát, 2016-ban és 2017-ben pedig már nem is kezdeményezte jogainak helyreállítását.

Tavaly Moszkva azt is közölte, hogy felfüggeszti a tagdíj fizetését, amiért küldöttsége nem vehet részt a PACE munkájában. Egyúttal olyan szabálymódosítási javaslatot tett, hogy senkinek se állhasson jogában megfosztani jogaiktól a nemzeti delegációkat.

Kirill pátriárka szerdán Moszkvában a közel-keleti keresztények katasztrofális helyzetére hívta  fel az ENSZ főtitkárának figyelmét. Külön kiemelte, hogy Észak-Irakban, ahol a háború előtt másfél millió Krisztus-hívő élt, mára már csak mintegy 150 ezer maradt.

António Guterres szerint a keresztény közösségek a közel-keleti kultúra elidegeníthetetlen részét képezik. A főtitkár kifejezte reményét, hogy a helyzet stabilizálódása után a menekültek visszatérnek otthonaikba.

(MTI)

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin és António Guterres, Europress/AFP PHOTO/Sputnik/Alexei Druzhinin