Elmérgesedett csütörtökön Angela Merkel német kancellár és belügyminisztere, Horst Seehofer vitája a menekültügyi szabályozásról, az egyre súlyosabb konfliktus miatt megszakították a szövetségi parlament (Bundestag) ülését, és sajtóértesülések szerint a belügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a kormányfő hozzájárulása nélkül valósítja meg terveit.
Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke szerint meg kell tagadni a belépést a határon a menedékkérők bizonyos csoportjaitól, elsősorban azoktól, akiket máshol már nyilvántartásba vettek, vagy elkezdték menedékjogi eljárásukat.
Angela Merkel, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke ezt ellenzi, szerinte egyoldalú, nemzeti intézkedések helyett EU-s szintű szabályozást kell kidolgozni.
A vita miatt megszakították a Bundestag ülését, és a pártszövetség közös frakciójának tagjai külön-külön kezdtek tanácskozni. Horst Seehofer a CSU-s képviselők megbeszélésén jelezte, hogy szükség esetén, megállapodás híján készen áll terveit miniszteri utasítás formájában, a kancellár támogatása nélkül átültetni a gyakorlatba, ha megkapja ehhez pártja elnökségének támogatását a testület hétfői ülésén.
A bajor tartományi párt Bundestag-képviselőinek tanácskozáson vendégként részt vesz Markus Söder bajor miniszterelnök, aki ugyancsak sajtóértesülések szerint hangoztatta, hogy elkezdődött a “végjáték” a testvérpártok menekültügyi vitájában. Az Augsburger Allgemeine című bajor lap szerint az is szóba került, hogy meg kell fontolni a frakciószövetség felmondását.
Nem sok hiányzik a szakításhoz
– mondta a lapnak a tanácskozás egyik résztvevője.
Alexander Dobrindt, a CSU-s képviselők vezetője a rendkívüli értekezlet előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy nem lehet tovább halogatni a menekültügyi rendszer megújítását. A CSU ugyan támogatja a törekvéseket az európai uniós szintű megoldásért, de úgy látja, hogy ez a közös megoldás nem érhető el rövid távon,
cselekedni viszont most kell.
A közös frakció nagyobbik, CDU-s részének tanácskozásáról kiszivárgott információk szerint Angela Merkel támogatást és két hét türelmet kért képviselőtársaitól. Kiemelte, hogy a június 28-án kezdődő EU-csúcson kell kiharcolni a közös, európai válaszokat a nemzetközi migráció kérdéseire, és kétoldalú megoldásokat kell kötni a menedékkérők visszafogadásáról azokkal a tagállamokkal, amelyekben a Németországba érkező menedékkérők beléptek az EU területére.
Ezek a kétoldalú megállapodások alkotják Angela Merkel kompromisszumos javaslatának lényegét. A kancellár és Horst Seehofer szerda késő este két és fél órán keresztül tárgyalt a határigazgatás szigorítása körüli nézeteltérésről.
Német lapok értesülései szerint a kancellár áthidaló megoldásként javasolta, hogy egyelőre ne változtassanak a válság elmélyülése idején, 2015-ben bevezetett gyakorlaton – miszerint mindenkit beengednek az országba, ha a határon azt mondja, hogy menedéket akar kérni, függetlenül attól, hogy vannak-e papírjai, és regisztrálták-e más tagállamban. Szerinte a nemzeti szintű intézkedések előtt egy európai uniós szabályozás keretei között kétoldalú megállapodásokat kell kötni a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamokkal azoknak a menedékkérőknek a visszafogadásáról, akiknek menedékjogi eljárása már megkezdődött az adott tagállamban, de mégsem akarnak ott maradni, hanem továbbutaznak Németországba.
A kancellár szerint ezek a megállapodások megkérdőjelezhetetlen jogi alapot adnának arra, hogy a német határon megtagadják a belépést az érintett menedékkérőktől, és így már be lehet vezetni a Horst Seehofer által sürgetett szigorításokat.
A CSU elutasította Angela Merkel javaslatát, amelyet Markus Söder egy csütörtöki nyilatkozatában félmegoldásnak nevezett. Hozzátette, hogy a berlini vezetésnek „a hazai lakosságra is gondolnia kell, nem mindig csak Európára”.
Megfigyelők szerint a 2015 óta változó intenzitással zajló konfliktus elmérgesedése nem választható el attól, hogy Bajorországban októberben helyi törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak, és a CSU támogatottsága gyengül.
A legutóbbi mérések szerint a 40 százalékos szint közelébe süllyedt, ami azzal fenyeget, hogy elveszíti abszolút többségét a tartományi parlamentben. A német és a bajor politika új, a CSU-tól jobbra álló szereplője, az Alternatíva Németországnak (AfD) választói támogatottsága viszont emelkedik, 13-14 százalék körül van, és a jelek szerint a CSU a migrációs válság eddigi kezelésének éles bírálatára építő vetélytárs felvetéseinek átvételével próbálja stabilizálni magát.
