Az emberek Európában is megunták, hogy Brüsszelből kapnak diktátumokat – mondta az Egyesült Államok elnökének korábbi vezető kampánystratégiája az M1-nek adott interjújában. Steve Bannon szerint Orbán Viktor világpolitikai szereplővé vált, ennek is tudhatók be az őt és Magyarországot ért támadások.
Az Egyesült Államokban a munkás- és a középosztály teljesen kiábrándult az országot az elmúlt 20-30 évben irányító globalista elitből, ennek tudható Donald Trump győzelme. Ez a fajta populista nacionalista fordulat azonban Európában már egy évvel hamarabb lezajlott a Brexittel – fejtette ki a kampánytanácsadó.
Steve Bannon, aki szerint erőre kapott a populista nacionalizmus, az új európai mozgalom vezéregyéniségének nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Úgy fogalmazott, a populista nacionalizmus két vezetője Donald Trump és Orbán Viktor.
Egy átmenetet láthatunk – hívta fel a figyelmet Bannon az elmúlt hónapok európai választásaira, arra, hogy Orbán Viktor és kormánya kétharmados támogatást kapott – amelyet forradalmi pillanatnak nevezett -, valamint az olaszországi fejleményekre. Utóbbit úgy írta le: egy jobb-, valamint egy baloldali populista párt félretette a gazdasági különbségeit, a hagyományos bal- és jobboldali paradigmát, és összefogott egy egységkormány érdekében. Steve Bannon úgy értékelt: ez óriási pillanat az európai történelemben.
Rámutatott, hogy az emberek megunták, hogy diktátumokat kapnak Brüsszelből, megunták a menedzseri, tudományos elitet, amely megmondja nekik, hogyan éljék az életüket.
A Magyarország déli határát védő kerítésről úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok örülne, ha ilyen védelme lenne, Orbán Viktor azzal megmentette Magyarországot attól, hogy átjáróház legyen. Steve Bannon viccnek nevezte országa déli határát, és kijelentette: “ha valaki nem tudja megvédeni a határát, akkor nincs állam”, Donalt Trump pedig tudja, hogy határfalat kell építenie.
Beszámolt arról is: az Egyesült Államok továbbra is szövetségesként tekint a NATO-ra, de nem teheti meg, hogy hatalmas adósságot halmoz fel a költségek fedezése érdekében, miközben például Németország a GDP-ének mindössze 1,2 százalékát költi védelemre, számos más területet helyezve a védelem elé.
