Magyarország célja és érdeke az erős és sikeres Európa, és természetes, hogy vita van arról, milyen út vezet ehhez – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, az Európa jövője című nemzetközi konferencián.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos tanácskozáson tartott nyitóelőadásában a külügyminiszter kiemelte: az erős Európához szükséges a szabad versenyt engedni Európán belül is, vissza kell adni az európai emberek biztonságát, meg kell őrizni Európa keresztény identitását, a következő hétéves költségvetésről tisztességes vitát kell folytatni, nem szabad tovább erodálni az európai demokráciát, továbbá szükség van az EU gyors bővítésére.
A tárcavezető kifejtette: vannak, akik szerint erős unió csak gyenge tagállamokra épülhet, ha a tagállamok kompetenciáit összegyűjtik egy központban, de Magyarország szerint csak erős tagállamokra épülhet erős EU. Ennek része a szabad verseny a tagállamok között és a biztonság helyreállítása is. A brüsszeli migrációs politika kudarcot vallott, ahogyan a nyugati társadalmi integrációs törekvések egy jó része is, ezért nem lehet nyomást helyezni az országokra, hogy fogadják el, a migráció jó dolog.
A következő uniós pénzügyi keretet illetően közölte: hazug beállítás, hogy az európai források egyfajta humanitárius segélyek Közép-Európának, hiszen ezek az európai szerződések alapján járnak, ráadásul Közép-Európa megnyitotta a piacait a nyugat-európai vállalatok előtt, amelyek hatalmas profitot csináltak itt.
Az európai demokrácia tekintetében pedig megjegyezte: az uniónak rá kell bízni a polgárokra a döntést az EU jövőjéről, és nem szabad lezárni a nagy döntéseket a jövő évi európai parlamenti választás előtt.
Szijjártó Péter kitért arra: az EU jelenleg történelmi kihívások sorozata előtt áll. A biztonsági kérdések tekintetében például Brüsszelben eddig helyes válaszok nem születtek, és a hidegháború lezárása óta soha annyira labilis nem volt a biztonsági helyzet, mint most. Mint mondta, Ukrajnában továbbra is háború zajlik, miközben az ország megmagyarázhatatlan lépéseket, döntéseket hoz, nemzetközi kötelezettségeit, kisebbségi jogokat megsértve. A Brexit miatt pedig az EU lassan elveszti gazdasági teljesítménye egyhetedét, és nem látni, pontosan milyen megállapodással sikerül lezárni a tárgyalásokat.
Frank Füredi brit író, szociológus, kommentátor előadásában arról beszélt, hogy jelenleg új harcok, kultúrharcok zajlanak, az dől el, hogy lehetünk-e önálló ország, amely maga dönti el, milyen jövőt épít, milyen értékek mentén neveli fel a fiatalokat. Fontos megnyerni ezt a harcot, mert ettől függ a jövőnk.
Hozzátette, ha valaki még hisz a nemzetekben, a határok fontosságában, azt populistának tekintik, gyorsan rásütik ezt a jelzőt bárkire, aki megpróbálja megkérdőjelezni a föderalista beállítást. Ha valaki nem vallja magát kozmopolitának, azt szinte azonnal fasisztának nevezik, és a ha valaki hisz a határokban, arra azt mondják, 19. századi illúziókat kerget.
Varju Krisztina, a magyar V4-es elnökség lebonyolításáért felelős miniszteri biztos köszöntőjében elmondta: a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az Európa jövőjéről folytatott vitában megbízható szövetségesnek számítanak, a realitás talaján állva képviselik álláspontjukat Európa stratégiai és hosszú távú érdekeinek védelmében. Az általuk megfogalmazott aggodalmak a társadalomért, a közös jövőért érzett felelősség megnyilvánulását jelentik.
A Várkert Bazárban rendezett konferencia a 2017-2018-as V4-es magyar elnökség kiemelt kulturális, tudományos eseménye. A rendezvény alkalmat kínál azon politikai, gazdasági folyamatok elemzésére, illetve identitásteremtő kulturális értékek bemutatására, amelyek nagy hatással vannak Európa jelenére, jövőjére, egyúttal kijelölik a közép-európai országok mozgásterét az Európai Unióban és azon kívül.
A rendezvényen vezető politikusok, elismert professzorok, neves közszereplők osztják meg gondolataikat.
(MTI)
Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos
