Ukrajna áttekinti az összes megállapodást, amelyet a Szovjetunió felbomlása nyomán létrejött Független Államok Közösségén (FÁK) keretei belül kötött, és kilép mindegyikből, amelyik nem felel meg nemzeti érdekeinek – szögezte le Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap Kijevben azon a rendezvényen, amelyet az 1937-1938-as sztálini „nagy terror” áldozatainak emléknapján tartottak.
Rámutatott arra, hogy Ukrajna a FÁK-ra 1991-es megalakulása óta úgy tekintett, mint az orosz birodalommal való szakítás civilizált módjára.
Ez azonban civilizáltan Oroszország hibájából nem sikerült. Moszkva mindvégig arra törekedett, hogy a közösségből új birodalmat formáljon, ahol mindenki a Kreml Szpaszkaja tornyához igazítja az óráját
– hangoztatta Porosenko.
Az elnök a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) május 2-i ülésén jelentette be, hogy Ukrajna véget vet tevékenységének és visszahívja képviselőit a szovjet utódállamok által alapított Független Államok Közössége (FÁK) koordinációs testületeiből. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kilép a FÁK-ból, hiszen annak sohasem volt hivatalosan a tagja. A Szovjetunió szétesésével 1991 decemberében létrejött, 12 tagú Független Államok Közösségének alapokmányát az ukrán parlament ugyanis sosem ratifikálta.
Porosenko közölte továbbá: kéri a parlamenttől azon megállapodások érvénytelenítését, amelyeknek már nincs értelmük Ukrajna számára.
Marjana Beca külügyi szóvivő a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Kijev tudomása szerint legalább 24 ukrán állampolgárságú politikai fogoly raboskodik oroszországi börtönökben és több mint 40 a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krímben. Ismételten követeljük az Oroszországi Föderációtól a foglyok szabadon bocsátását – hangsúlyozta.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy jogvédők az Oroszországban és a Krímben politikai okokból bebörtönzött ukránok számát 70-75 közöttire teszik. Közülük mintegy 30 ukránt tartanak fogva oroszországi börtönben, 2018 májusi adatok szerint eddig 17-ük ügyében született bírósági ítéletet.
