Az Európai Bizottság már Orbán kottájából játszik?

Az Európai Bizottság szerdán jelentést tett közzé az európai migrációs stratégia ütemterve alapján elért előrehaladásról, eszerint a közös uniós erőfeszítések eredményesek, de a folyamatos migrációs nyomás miatt a helyzet továbbra is instabil, és további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy többen térjenek haza azon bevándorlók közül, akik nem jogosultak az EU-ban maradni.

A kiutasítási végzéseknek csupán 36,6 százalékát hajtották végre a tagállamok 

– derül ki a jelentésből, amely egyebek között azonosítja, hogy mely területeken szükséges megerősíteni a jelenlegi uniós szabályozást az esetleges, szezonálisan jelentkező migrációs hullámhegyek idején vagy a migrációs nyomás egyik útvonalról a másikra történő áthelyeződése esetén.

Frans Timmermans, az uniós bizottság első alelnöke kiemelte: a jelentés megerősíti, hogy a migrációt csak átfogó módon lehet kezelni, egymás hatását kölcsönösen megerősítő intézkedések révén, amelyek a felelősségen és a szolidaritáson alapulnak.

A közös európai menekültügyi rendszer reformja e megközelítés központi elemét képezi, és a hosszú távú uniós költségvetéssel együtt képessé teszi majd az Európai Uniót az esetleges jövőbeli migrációs válságok kezelésére. A reform nem késlekedhet, tette hozzá az alelnök.

A jelentés szerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2018-ban 111 visszatérési művelet megszervezésében működött közre, a tagállamoknak azonban jobban ki kellene aknázniuk azt, hogy az ügynökség szélesebb körű felhatalmazást kapott a migránsok visszaküldésére. A következő hosszú távú költségvetésre irányuló bizottsági javaslat jelentősen megerősíti a külső határok igazgatására előirányzott finanszírozást, így további forrást biztosít az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítéséhez, amely a tervek szerint 10 ezer fős készenléti alakulattal rendelkezik majd.

A jelentésből kiderül az is, hogy a Földközi-tenger középső medencéjén kialakult migrációs útvonalon

2018 első hónapjaiban tovább folytatódott a 2017-es csökkenő tendencia: az érkezők száma mindegy 77 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél.

A Törökországból Görögországba érkezők száma viszont 2018 márciusa óta jelentősen emelkedett. A görög szigetekre érkezők száma az év eleje óta meghaladta 9300-at, a szárazföldi határon a 6100-at. Noha a nyugat-balkáni útvonalon összességében stabilizálódott a helyzet, az elmúlt hónapok jelentései szerint fokozódott az Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül haladó migrációs mozgás. A Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakult útvonalon érkezők száma továbbra is emelkedő tendenciát mutat: 2018 januárja óta mindegy 6600-an érkeztek Spanyolországba, 22 százalékkal többen, mint 2017 első hónapjaiban.

Kiemelt kép: Wiktor Dabkowski / DPA