Hat hete kezdődtek a tüntetések, de a mai volt az eddigi legvéresebb nap, a palesztin tüntetők a Gázai övezetet határoló kerítésnél gyűltek össze, miközben Jeruzsálemben, Izrael állam alapításának 70. évfordulóján felavatják a Tel-Avivból áthelyezett amerikai nagykövetséget. A szervezők arra biztatták a tüntetőket, hogy törjék át a kerítést, és dobálják kövekkel az izraeli katonákat. Ők tüzet nyitottak, megölve a minisztériumi jelentés szerint több mint ötven embert és megsebesítve majdnem ezret. A tüntetők létszáma több tízezer lehet.
A Gázai övezet az 1967-es hatnapos háború után került izraeli fennhatóság alá Egyiptomtól, és 2005-ig hivatalosan is ők irányítottak. A kivonulás után a Palesztin Hatóság, majd később a gyakorlatban a Hamasz nevű terrorszervezet vette át az irányítást. De Izrael hiába vonult ki Gázából, a határok és ezzel a terület ellenőrzését soha nem adta fel.
Az övezet a világ egyik legsűrűbben lakott része, ahová Benjámin Netanjahu jobbszélre tolódása óta egyre több izraeli telepes érkezik, akik a házaikat hagyományosan palesztin területen húzzák fel. A palesztinok és Izrael közötti béke mindig távolinak tűnt, de az utóbbi időben a felek mintha belesüppedtek volna a megoldatlan konfliktus állapotába.
Aztán jött Donald Trump, aki ezt az egész törékeny egyensúlyt felrúgta. Izrael amerikai lobbija hagyományosan nagyon erős, főleg a jobboldalon. Amíg Barack Obama az amerikai elnökökhöz képest kifejezetten rossz viszonyt ápolt az izraeli vezetéssel és megpróbált legalább látszólag békét kötni az egyébként szövetséges muszlim országokkal a térségben, mint Egyiptom és Irán, Trump ennek pontosan az ellenkezőjét teszi, ezért lehetett rávenni arra, hogy az amerikai nagykövetséget egy szimbolikus gesztussal Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztesse.
Jeruzsálem hovatartozása máig vitatott, a város ketté van osztva, és mindkét nép szent helyének tekinti. Ezért működnek a diplomáciai szervek a másik izraeli nagyvárosban, Tel-Avivban, hiszen az országok nem akarnak jelképesen is állást foglalni ebben a konfliktusban. Trump a nagykövetség költöztetésével ezt megtette. Az, hogy Jeruzsálemben működik az amerikai nagykövetség, a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok szerint a város Izrael fennhatósága alá tartozik, a konfliktusban pedig nyíltan az izraeli oldalt támogatja. Azt, hogy ezt Trump mennyire gondolta át, remekül jelzi, hogy korábban még a kérdést sem értette, amikor megkérdezték tőle, hogy az egy vagy két államból álló megoldást támogatja-e az izraeli-palesztin vitában.
A követségi épületének átadásán a külügyminiszter-helyettes vezette küldöttségben ott lesz Ivanka Trump, az elnök lánya és az ő férje, Jared Kushner is. Az eseményt vasárnap este egy diplomáciai fogadás előzte meg, amelyet az európai országok nagy többsége bojkottált, az uniós tagállamok közül négy nagykövet, Magyarország, Csehország, Románia és Ausztria nagykövete vett részt a fogadáson.
A Gázai övezet mellett Ciszjordániában is tömegtüntetések kezdődtek az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése ellen.
A képre kattintva galéria nyílik:
