Az ülés után Kulcsár-Terza József az MTI-nek elmondta: a bizottság tagjai érdeklődést mutattak a tervezet iránt, de csak az RMDSZ-es Derzsi Ákos szenátor szavazott igennel a tervezetre. A bizottság elnöki tisztségét betöltő Marius Nicoara kolozsvári liberális szenátor tartózkodott, a többi bizottsági tag pedig a kezdeményezés ellen szavazott.
Kulcsár-Terza József elmondta: a törvény kezdeményezőjeként kapott szót a bizottságban, és arról próbálta meggyőzni a szenátorokat, hogy a javaslat nem veszélyezteti Románia területi épségét, nem sérti az ország alkotmányát. Felidézte, hogy a törvény alsóházi vitáján szinte valamennyi román megszólaló az ország területi épségét féltette, szerinte alaptalanul. Megjegyezte: Olaszország, Finnország és Spanyolország is egységes, oszthatatlan, szuverén államként határozza meg magát, és ezekben az országokban is működnek területi autonómiák.
A képviselő felidézte: emlékeztette a bizottság tagjait arra, hogy az erdélyi románság megígérte az autonómiát a magyaroknak 1918-ban, a gyulafehérvári nyilatkozatban, amikor a Romániával való egyesülésről döntött. Azt is elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007-es mozgóurnás népszavazása azt jelezte, hogy a területi autonómia elérése Székelyföldön népakarat.
Azt is megemlítettem, hogy Románia szeretne egyesülni azzal a Moldovai Köztársasággal, amelynek a területén gagauz területi autonómia működik. Feltettem a kérdést: megvonnák a gagauzoktól az autonómiát? Ha nem, akkor a gagauzoknak szabad, a székelynek pedig nem?
– idézte fel a bizottsági érvelését a politikus.
El sem olvasták a szöveget?
Kulcsár-Terza József úgy vélte: hasznos volt benyújtani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómiatervezetet, mert ez alkalmat adott arra, hogy nyíltan beszéljenek az autonómiáról. Azt is hozzátette azonban, hogy tapasztalata szerint a tervezetet véleményező szakbizottságok tagjai sem olvasták el a törvénytervezet szövegét. Véleményüket a tévék ellenkampánya és a pártutasítások alapján alakítják ki.
Ha húsz évvel ezelőtt elkezdődött volna a meggyőző munka, akkor ma máshol állhatnánk
– sommázta véleményét az MPP politikusa, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakciójában tevékenykedik.
A Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetét április 11-én elvetette a román képviselőház plénuma. A szenátusban – amely a román alkotmány értelmében döntő házként jár el bizonyos típusú törvénytervezetek esetében – a jogi, a pénzügyi és a közigazgatási bizottságnak kell még foglalkoznia a tervezettel, mielőtt az a plénum elé kerül.
