Nagyvilág

Rabok lábát mossa meg Ferenc pápa nagycsütörtökön

Nagycsütörtök délelőtt Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában krizmaszentelő misét mutat be. A pápa, aki egyben Róma püspöke, megáldja és megszenteli az egyházmegyéjében a következő évben a keresztelésekhez és a betegek kenetéhez használt szent olajokat, valamint a többek között bérmáláskor és papszenteléskor is használt olajat (krizmát).

A húsvét szent hetét megnyitó misén Ferenc pápa az egyházi hagyomány szerint megújítja papi fogadalmát a vele koncelebráló bíborosokkal és püspökökkel együtt.

Nagycsütörtök délután az egyházfő a Vatikánnal majdnem szomszédos Regina Coeli (Mennyek Királynője) nevű római börtönbe látogat el. Az olasz főváros egyik legrégebbi és legismertebb börtönéről van szó, amelyben tavalyi adatok szerint 640 férőhelyen több mint 900 rab tölti büntetését, kivétel nélkül férfiak. Több mint 66 százalékuk külföldi. Ferenc pápa a negyedik egyházfő, aki ide látogat: 1958-ban XXIII. János pápa, 1964-ben VI. Pál, 2000-ben pedig II. János Pál kereste fel ugyanezt a börtönt.

Ferenc pápa a rabok előtt mutatja be az utolsó vacsorára (coena Domini) emlékező misét a lábmosás szertartásával.

Az egyházfő 12 rabnak mossa meg a lábát.

Ez a negyedik alkalom, hogy Ferenc pápa a nagycsütörtök délutáni szertartást börtönben eleveníti fel: 2013-ban egy római fiatalkorúak börtönében elítéltek lábát mosta meg, 2014-ben egy római betegotthonban tette ezt, 2015-ben a római Rebibbia börtönben, 2016-ban a Róma közeli Castelnuovo di Porto menekült-központjában, tavaly pedig Paliano börtönében az olasz fővárostól hat kilométerre.

Ferenc pápa az első, aki elődeivel ellentétben nem paptársainak mossa meg a lábát, hanem világi férfiaknak és nőknek, keresztényeknek és muzulmánoknak. Nagypénteken az egyház nem mutat be szentmisét, hanem liturgiával idézi fel Jézus szenvedését és megváltó kereszthalálát: Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában vezeti a liturgiát, amely megelőzi a szokás szerint a Colosseumnál zajló római keresztutat.

A via crucis a város ókori központjában, a Colosseum és a vele szemben magasodó Palatinus-domb között elevenedik fel. A 14 stáción a keresztet olaszok és a kontinensek képviselői viszik, egyháziak és világiak, fiatalok és idősek, családok, betegek, bevándorlók.

Az állomásokon elhangzó olasz nyelvű meditációk szövegét az idén Ferenc pápa fiatalokra bízta: tizenöt 16 és 27 év közötti olasz fiatal írta őket, közülük kilencen egy római gimnázium tanulói.

A Vatikán honlapján már közölt meditációk a krisztusi passió jeleneteihez kapcsolódva aktuális problémákat érintenek. Újdonságot jelent, hogy a fiatal szerzők saját szemszögükből elemzik a szerintük koránál fogva szintén fiatal Krisztus magatartását a felelősségvállalás, a kiközösítés, a félelem, a szenvedés pillanataiban. A meditációk kiemelik, hogy Krisztus bátorsága utat mutat a mai világban gyakori kudarcokkal szemben, hangsúlyozzák a látszat uralta korunk és az igazság közötti különbséget, szembehelyezik az embertársaink iránti nyitottságot a mai társadalmat jellemző egoizmussal. Mária alakját a gyermeknevelés közben dolgozó mai édesanyákkal állítják párhuzamba.

Szombat este Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában vezeti a húsvéti vigíliát. Vasárnap a Szent Péter téren pontifikálja az ünnepi szentmisét, majd délben húsvéti üzenetet mond, amely után latin Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra. Hétfőn délben rövid beszédet és imádságot mond a pápai lakosztály Szent Péter térre néző ablakából.

(MTI)

Kiemelt kép: MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik