Nagyvilág

Százezres tüntetés Athénban a görög-macedón névvita miatt

A Reuters tudósítása szerint százezres nagyságrendű tömeg tüntetett vasárnap az athéni parlament előtt, mert nem szeretnék, hogy Görögország engedjen a szomszédos Macedóniának a lassan húsz éve tartó névvita lezárása érdekében. A Szintagma téri tiltakozás szervezői egymillió résztvevővel számolnak. Úgy tudják, hogy az ország minden szegletéből, sőt, külföldről is érkeztek tüntetők. A szervezők daruval egy hatalmas görög zászlót emeltek a magasba.

Rövidre zárnák Európa legabszurdabb vitáját
A görögök negyedszázada tiltakoznak az ellen, hogy Macedóniát Macedóniának hívják. A kormányfők már hajlanának a kompromisszumra, immár az ENSZ is közvetít, a két országban azonban óriási indulatok feszülnek egymásnak.

A nacionalista szervezetek, veteránegyesületek, egyházközségek és a görög diaszpóra jelentősebb képviselői által összehívott megmozdulást számos rendőr vigyázta. A tüntetés egyik főszónoka a világhírű zeneszerző, a 92 éves Mikisz Theodorakisz volt, aki népszavazás kiírását követelte a kormánytól. A görög közélet több jelentős alakja – köztük politikusok, vallási és katonai vezetők – is részt vett a megmozduláson.

Csak Görögország északi részéből mintegy 2500 busz szállította a résztvevőket a demonstrációra, és két hajó érkezett Krétáról. A főváros központját lezárták a közlekedés elől, és három nagyobb metrómegálló sem működött. 

„Macedónia görög és kizárólag görög” – mondta az egyik tüntető, Allia Szarellisz, aki az Egyesült Államokból érkezett a megmozdulásra. „Ezért harcolnunk kell, és az egész világgal tudatnunk kell”. Két héttel ezelőtt hasonló tüntetést szerveztek Szalonikiben, Makedónia tartomány székvárosában, amelyen a rendőrség szerint 100 ezren, a szervezők szerint pedig 400 ezren vettek részt. Az athéni tiltakozással egy időben 700 baloldali és anarchista tüntetett az egységes Balkánért.

Athén, 2018. február 4. Tüntetők nemzeti színű zászlókkal tiltakoznak a görög-macedón névvita kompromisszumos lezárása ellen az athéni parlament előtt 2018. február 4-én. Ezrek tiltakoznak az ellen, hogy hivatalosan bekerüljön a szomszédos Macedónia Egykori Jugoszláv Köztársaság végleges nevébe a Macedónia szó, ugyanis Görögország északi részét is így nevezik. (MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz)

A görög-macedón névvita 1991-ben kezdődött, miután Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Görögország már akkor kifogásolta, hogy az új ország a Macedón Köztársaság nevet akarja viselni. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.

Az ország így a nemzetközi dokumentumokban jelenleg a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel az utalás Jugoszláviára. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja késik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó megszavazni északi szomszédja csatlakozását a két szervezethez, amíg az nem mond le a Macedónia névről.

A vita végére szakértők szerint úgy kerülhet pont, hogy a Macedón Köztársaság nevét megtoldják az új vagy északi jelzővel. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a görögök 59 százaléka ellenzi, hogy a Macedónia szó szerepeljen az északi szomszéd jövőbeli nevében, de a megkérdezettek 35 százalékát nem zavarná ez.

(Reuters, MTI)

Kiemelt kép: MTI/AP/InTime News/Lefterisz Parcalisz

Ajánlott videó

Olvasói sztorik