A civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt indít pereket Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) – írja a 444. Ezzel a már korábban megindított kötelezettségszegési eljárások lépnek új szakaszba.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 2017. júniusban indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország mellett Lengyelország és Csehország ellen, mert nem hajtották végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló döntést.
A külföldi civil szervezetek támogatása miatt 2017. júliusban indult kötelezettségszegési eljárás, mert az EB szerint a jogszabály indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel. Továbbá a törvény indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára.
Ugyanekkor lépett új szakaszba a felsőoktatási törvény módosítása, vagyis az úgynevezett Lex CEU miatt áprilisban megindított jogsértési eljárást. Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti. A magyar kormány hiába módosította az eredeti törvényt, az ellentétes az uniós joggal: kérdések merültek fel a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadsággal kapcsolatban.
Kiemelt kép: Europress/Alexandros Michailidis/SOOC
