Dermedten figyelte a szlovén politikai elit egy hirtelen feltűnő új szereplő, Marjan Šarec kamniki polgármester sikeres elnökválasztási kampányát. Egy „régi motoros”, a kereszténydemokrata Nova Slovenija párt parlamenti képviselője, Jožef Horvat ki is fakadt hétfő este a szlovén állami tévében: mindössze két hónap alatt jutott 47 százalékig Šarec.
S bár a választást a jelenlegi államfő, Borut Pahor nyerte 53 százalékkal, egy elemző, Domen Uršič máris arról beszélt: mindkét elnökjelölt győztesnek tekintheti magát a vasárnapi szavazás után.
A következő választásokra készül Šarec?
Pahor azért örülhet, mert immár nemcsak ex-miniszterelnökként, hanem kétszeres köztársasági elnökként is beírhatja magát a szlovén történelembe.
Šarec viszont azért lehet boldog – és tényleg annak látszott a választás másnapján –, mert olyan erőt mutatott fel, ami a következő parlamenti választáson is tényezővé teheti őt. Feltéve persze, hogy sikerül az elnökválasztási félsikere után egy működőképes politikai tömörülést is létrehoznia, amely nemcsak Kamnikban és környékén teszi őt a legnépszerűbb politikussá – az elnökválasztás második fordulójában ugyanis a város környéki, közép-szlovéniai körzetekben verte meg nagyon Pahort.
Egyszemélyes mozgalmak
Amúgy az „egyszemélyes” pártok és mozgalmak Szlovéniában nem számítanának újdonságnak: a jelenlegi minisztelnök, Miro Cerar is a Miro Cerar Párt szineiben (SMC) politizált, igaz, közben tömörülése nevét (a szlovén rövidítést, az SMC-t megtartva) Modern Centrum Pártjára változtatta. De a korábbi miniszterelnök és államfő, a 2008-ban elhunyt Janez Drnovšek is alakított egy őt támogató mozgalmat, amely aztán nem vált ugyan tartós politikai alakulattá, de például igyekezett az akkor éppen államfőként tevékenykedő Drnovšeket az akkori miniszterelnökkel, a jobboldal egyik vezéralakjával, Janez Janšával szemben erősíteni.
Janez Janša és a Fidesz
Janez Janša a szlovén SDS nevű párt élén áll jelenleg is, és sajátos helyzetben van: ő maga relatíve népszerűtlen politikus, miközben pártja a legnagyobb támogatottságot élvező politikai erő. Az SDS azonban ellenzékben van.
Janša megvetően kommentálta a mostani elnökválasztást: szerinte a részvételi arány a „legitimitás határa alatt maradt”. Janša pártjához „közel áll” a Nova Tv Szlovéniában. Ebbe a tévécsatornába Habony Árpád résztulajdonában lévő vagy vele kapcsolatba hozható médiavállalkozások (Modern Media Group, Ridikül Magazin és Ripost) vásárolták be magukat idén. Orbán Viktor pedig nyilatkozott is a Nova Tv-nek, például Soros Györgyről.
Janša idén meghívta Orbánt pártja kongresszusára, és most szeptemberben szintén találkozott a magyar miniszterelnökkel.
Šarec inkább a megújulást képviseli, mintsem a hagyományos jobboldalt
Sok elemző – például Gorazd Kovačič szociológus – úgy gondolja, hogy a második fordulóban a politikába berobbanó, templomba járó Šarec a jobboldal táborát állította maga mögé. Domen Uršič, a politikai marketinggel foglalkozó szlovén szakértő szerint azonban Šarecet hiába próbálta Janšáékkal összemosni a Pahor-kampány.
A kamniki polgármester sikere ugyanis nem a hagyományos jobboldaltól, vagyis az SDS-től függött, hanem attól, hogy egy sajátos tábort alakított ki a megújulásra vágyókból, a fiatalokból, az értelmiségiekből – és így szorította meg a későbbi győztest, és így kapott csak pár százalékkal kevesebbet, mint Pahor. Šarec nem véletlenül hangsúlyozta a választások után: „sokan akartak változást” és a változást inkább az egész politikai életre értette, mintsem a köztársasági elnök – egyébként alkotmányjogilag nem túl erős – tisztségére.
Fotó: Anadolu Agency/Ales Beno
A vidék hangja
Šarec egykor humoristaként szerzett népszerűséget, így mostani sikere egy kicsit az olasz komikus, Beppe Grillo populista politikájára is emlékeztet. Ehhez járult, hogy kisvárosi polgármesterként a kamniki politikus kicsit a „vidék” hangját is hallatta a főváros politikai elitjével szemben. Mindemellett azonban a döntő szavazóbázisa a fiatalok, a megújulásra vágyók és az értelmiség volt – az első elemzések szerint.
A kamniki polgármester a győzelemmel felérő veresége után is hangsúlyozta fő kampányüzenetét: a legfontosabb megérteni az emberek problémáit – a dolgok ugyanis nem mennek a jó irányba.
Más elemzők szerint is a baloldal egy része szintén Šarecre szavazott, hiszen Pahort bírálat érte erről az oldalról is a kampányban. Az exhumorista pedig tényleg a változást akarókat képviselte a választásokon – ezt nemcsak ő maga emelte ki a szavazás után, hanem Pahor is reagált minderre: hangsúlyozta, hogy hallja a hangot, az elégedetlen választók hangját.
Exmodell kontra exhumorista
Pahor a szociáldemokraták színeiben politizált korábban. Még korábban pedig a kommunista jugoszláv ifjúsági mozgalomban volt aktív. Sőt nemcsak Šarec volt korábban humorista, hanem Pahor például férfi modellként is dolgozott egyetemistaként.
Šarec tényleg gyakorlatilag a semmiből jutott be a nagypolitika kellős közepébe. Az első fordulóban még a szavazatok egynegyedét, a 25 százalékot is csak alulról súrolta, majd a második fordulóban majdnem elérte az 50 százalékot. A vasárnapi választás után elégedetten nyilatkozott polgármesteri irodájában a szavazás eredményéről. Bár nem árulta el pontosan, hogy mire készül, nyilvánvalóan sejtetni engedte a szlovén sajtónak, hogy vannak más tervei is, mint a kamniki hivatalában üldögélni.
Ez a közelgő általános választásokra való felkészülést jelentheti csak, hiszen Šarecnek Kamnikban aligha lenne ellenfele egy önkormányzati választáson: vasárnap a második fordulóban a szavazatok 75 százalékát kapta ebben a körzetben.
Generációváltás előtt?
Šarec fellépése első pillantásra a baloldali Pahor számára jelentett kihívást, ám valójában a hagyományos szlovén jobb- és baloldalnak egyaránt komoly fejtörést okozhat. Emiatt Janšáék, a Fidesz szlovéniai barátai sem lehetnek nyugodtak, hiszen a kamniki polgármesternek szinte egymagában sikerült elérnie azt, amire az SDS-nek és Janšának személyesen esélye sincs: majdnem abszolút többséget szerzett egy választáson. (Azért tudni kell: a mostani kampány nem mozgatta meg a szlovéneket: ennyire kevés szavazat még sosem kellett ahhoz, hogy valaki államfő legyen.)
Aggasztó lehet Janšáéknak az is, hogy Šarec és Pahor a választások után egyaránt a konszenzuskeresést emlegették, vagyis a jobboldali SDS taktikájával szemben a kamniki polgármester nem a választás legitimitását kérdőjelezte meg, hanem éppen annak legitimáló erejét felhasználva próbálja feltehetően majd a közelgő választásokon is a politika megújulását elérni.
Pahor és Šarec között ugyanis a legnagyobb különbség nem a jobb- vagy baloldaliság volt, hanem az, hogy a szlovén választók egyre nagyobb része akar generációváltást a politikában. Ez aggaszthatja tehát Pahort, Janšát és követőiket a leginkább.
Kiemelt kép: AFP/Jure Makovec
