A Le Soir című belga napilapnak adott interjúban Carles Puigdemontot arról kérdezték, hogy lehet-e szó a spanyolországi válság megoldásáról másképp, mint a tartomány elszakadásával.
Készen vagyok, mindig is kész voltam, hogy elfogadjam a Spanyolországgal való más kapcsolat realitását. Egy másik megoldás még mindig lehetséges
– jelentette ki a volt katalán vezető, aki a Reuters brit hírügynökség megjegyzése szerint szemmel láthatóan engedett a korábbi merev függetlenségpárti álláspontjából.
Egész életemben függetlenségpárti voltam, 30 éven át azért dolgoztam, hogy Katalónia másképp kötődjék Spanyolországhoz
– mondta a politikus, de arra nem tért ki, milyen formában képzeli el ezt a kapcsolatot.
A tárgyalás híve vagyok
– mondta Puidgemont, aki a spanyol kormányfő pártját, a konzervatív Néppártra (PP) hárította a felelősséget a szeparatizmus fokozódása miatt.
Mariano Rajoy miniszterelnök közölte, hogy nyitott a katalán vezetőkkel való tárgyalásra a legújabb kori spanyol demokrácia legsúlyosabb politikai válságának megoldása érdekében. A Handelsblatt című német napilap hétfői számában megjelent interjúban kijelentette, hogy volt katalán vezetők álláspontja a függetlenségi népszavazásra irányult, és nem adott helyet a vitának.
Sokan engem okolnak, hogy nem kerestem politikai megoldást. Hosszú ideje politikus vagyok, és nem volt alternatíva
– mondta Rajoy, hozzátéve, hogy a katalán válság miniszterelnöksége legsúlyosabb problémája. Mint mondta, kompromisszumos megoldásra törekedett a regionális vezetőkkel, de azoknak csak egy céljuk volt, a függetlenségi népszavazás.
A függetlenség alternatívája ma a december 21-i választás
– jelentette ki szintén Brüsszelben Alfonso Dastis spanyol belügyminiszter.
A katalán parlament október 27-én kikiáltotta a függetlenséget, Rajoy még aznap menesztette a katalán kormányt, feloszlatta a parlamentet, és december 21-re előrehozott tartományi választásokat írt ki. Puigdemont a kormány négy tagjával együtt Brüsszelbe távozott. A spanyol állami főügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon. A Brüsszelbe távozott vezetők ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kiemelt kép: Europress/AFP/dpa/Thierry Monasse
