Ballisztikus rakétával hajtott végre hadgyakorlatot hétfőn Dél-Korea, válaszul az előző napi észak-koreai kísérleti atomrobbantásra – közölte a dél-koreai hadsereg vezérkara.
A közlemény szerint a hadgyakorlaton légi és szárazföldi erők vettek részt, Hjonmu típusú ballisztikus rakétát, illetve F-15K vadászgépről kilőtt, nagy hatótávolságú levegő-föld rakétát vetettek be. A vezérkar hangsúlyozza, hogy a kilőtt rakéták pontosan eltalálták a Japán-tengerben kijelölt célpontokat, amelyek meghatározásakor figyelembe vették annak az észak-koreai gyakorlótérnek a fekvését, ahol végrehajtották az újabb atomrobbantást.
A hadgyakorlaton csak a dél-koreai fegyveres erők vettek részt, de a vezérkar hangsúlyozza, hogy újabb közös hadgyakorlatokra készülnek az amerikai hadsereggel.
Trump
Az Egyesült Államok kész megvédeni önmagát és szövetségeseit minden rendelkezésére álló eszközzel, akár nukleáris erővel is
– közölte Donald Trump amerikai elnök Abe Sindzo japán kormányfővel telefonbeszélgetésükkor, amelyet hírügynökségek idéztek fehér házi forrásokra hivatkozva.
A jelentések szerint Trump ismételten megerősítette, hogy Washington kész megvédeni önmagát és szövetségeseit, “felhasználva a rendelkezésre álló diplomáciai, hagyományos katonai és nukleáris eszközök egész sorát”.
Trump megerősítette a japán kormányfőnek, hogy Washington elítéli Észak-Korea “folytatódó destabilizáló és provokatív akcióit”.
Vasárnap délután – az amerikai sajtó által példátlannak minősített lépésként – a védelmi miniszter tett közzé a Fehér Házban rövid nyilatkozatot. James Mattis leszögezte: az Egyesült Államok ugyan “nem keresi Észak-Korea megsemmisítésének lehetőségét”, de a konkrét fenyegetéseket megtorolja. Kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak megvan a katonai képessége arra, hogy megvédje önmagát és szövetségeseit, és a Dél-Korea és Japán iránti elkötelezettsége “kőbe vésett”. A lehetséges katonai választ Mattis “hatékonynak és elsöprőnek” nevezte.
Turnbull
Phenjan cselekedeteivel háborúba sodorja a Koreai-félszigetet
– ezt már Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök nyilatkozta.
Turnbull az ABC televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy a Koreai-félszigeten jelenleg a helyzet közelebb áll a háború kitöréséhez, mint bármikor az 1950-53-as koreai háború óta. Kim Dzson Un koreai vezetőt gonosz embernek nevezte, aki még saját családja tagjait is rutinszerűen végzi ki.
Ez egy kegyetlen és gonosz rezsim. Ő (Kim Dzsong Un) halálra éhezteti saját népét. Ez egy sokkoló, veszélyes, provokatív és illegális rezsim, amely veszélyezteti a térség és a világ békéjét és biztonságát, és senkinek az érdekeit nem szolgálja, kivéve annak az egyetlen családnak a diktatúráját Észak-Koreában
– mondta Turnbull.
Az ausztrál kormányfő szerint az újabb kísérleti atomrobbantás elsősorban a Phenjanra legnagyobb befolyással bíró Peking számára jelent kihívást. Kim Dzsong Un “úgy döntött, hogy nyíltan szembeszáll Kínával, dacol vele”, ami határozott választ követel Pekingtől. Kínának le kell állítania az olajszállításokat Észak-Koreának, amivel hatalmas nyomás alá tudná helyezni az országot – mondta Turnbull.
Abe Sindzo
Abe Sindzo japán miniszterelnök és Mun Dzse In dél-koreai elnök egyetértésre jutott hétfőn abban, hogy még szigorúbb ENSZ-szankciók bevezetéséért fognak kardoskodni Észak-Korea ellen az újabb, már hatodik kísérleti atomrobbantás miatt.
A japán kormány közölte:
Abe és Mun telefonon egyeztetett, és a japán kormányfő azt mondta, hogy az újabb észak-koreai atomrobbantás “közvetlen kihívást jelent az egész nemzetközi közösségnek”. Alapvető fontosságú, hogy mindenki a lehető legnagyobb nyomást gyakoroljon Észak-Koreára, a többi között egy új, szigorúbb határozat elfogadásával az ENSZ Biztonsági Tanácsában
– tette hozzá.
Abe sürgetni fogja Kínát és Oroszországot, hogy tevékenyebb szerepet játsszon ebben. Abe és Mun megállapodott abban is, hogy folytatják a szoros egyeztetést egymással és Washingtonnal az Észak-Korea jelentette veszély elhárítására.
Phenjan vasárnap jelentette be, hogy sikeres kísérletet hajtott végre hidrogénbombával. A kísérleti atomrobbantás immár a hatodik, minden korábbinál nagyobb erejű volt, és két erős földrengést váltott ki. Szakértők egyelőre nem tudják kétséget kizáróan megerősíteni, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. Ez utóbbit termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál.
(kiemelt képünk illusztráció)
