Az Európai Unió még nem végezte el “házi feladatait” a menekültügyben, mert nem működőképes a dublini rendszer, és nem minden tagállam hajlandó részt venni a menekültek méltányos, tisztességes elosztásában – mondta Angela Merkel kedden Berlinben.
A német kancellár hagyományos nyári nemzetközi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a dublini uniós menekültügyi rendszer reformja és a menekültek tagállamok közötti elosztása ügyében is “intenzíven tovább kell dolgozni”, mert elfogadhatatlan, hogy a tagállamok csak akkor gyakorolják a szolidaritást, ha érdekük fűződik hozzá.
“Vagy szolidárisak vagyunk egymással, az olyan tagállamokkal, mint Olaszország és Görögország”, vagy nem, aminek azonban “súlyos következményei” lennének – mondta.
Azonban a migrációs válság legyőzéséhez hosszabb távú megoldás kell, amelynek elemei “ugyanabban a szellemiségben gyökereznek”, mint a 2015. szeptemberi döntés. Változatlanul az a kiindulópont, hogy
nem zárkózhatunk be, és nem csinálhatunk egyszerűen mindent ugyanúgy, ahogy eddig
– húzta alá Angela Merkel.
Házi feladat
Az első elem az EU menekültügyi rendszerének korszerűsítése, a “házi feladatok” elvégzése, a második pedig az együttműködés az EU szomszédságával, mert a közösség csak akkor tudja megőrizni jólétét, ha nemcsak saját magával, hanem szomszédságával is törődik, és segíti gazdasági fejlődését.
A legfontosabb a küzdelem a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, és a helyben, a menekültek hazájának közelében nyújtott segítség, hogy az EU ne legyen kiszolgáltatva embercsempész bűnözőknek, és az emberek ne kerüljenek életveszélybe az EU felé vezető migrációs útvonalakon.
Az illegális migráció és az embercsempész szervezetek felszámolása érdekében az EU-Törökország közötti menekültügyi megállapodás után most a Földközi-tenger középső medencéjén átívelő útvonalra, és mindenekelőtt Líbiára kell összpontosítani.
A gazdasági menekülteket vissza kell juttatni hazájukba, és a fejlesztési együttműködés révén reményt kell adni nekik arra, hogy otthon is boldogulhatnak. A politikai és háborús menekültek esetében a terheket meg kell osztani, ezt irányozza elő az EU-Törökország megállapodás is a menekültkontingensek átvétele révén – fejtette ki Angela Merkel.
Egyben jelezte, hogy Németország hajlandó lehet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kérésének eleget téve Líbiából is befogadni legális menekültkontingenseket.
Hozzátette, hogy a migrációs válság miatt ideiglenesen visszaállított határellenőrzést továbbra is fenn kell tartani.
Lengyelország és Törökország pellengéren
A kancellár a jogállamiság lengyelországi állapotára vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy ez “komoly téma”, mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják. Mint mondta, Berlin “nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal majd szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel.
Kiemelte, hogy Németország továbbra is jó kapcsolatot akar Lengyelországgal, de nem teheti meg, hogy “a béke kedvéért befogja a száját, és nem mond semmit”.
Akármennyire is fontos a tagállamok összetartása a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) miatt, a jogállamiságot nem lehet elhanyagolni, mert egy olyan együttműködési forma, amelyben az összetartást csak a jogállamiság feladásának árán lehet megőrizni, “már nem az Európai Unió lenne”- mondta Angela Merkel.
Szintén élesen bírálta Törökországot. Kijelentette, hogy a kapcsolatok javításának alapvető feltétele a szavai szerint jogos indok nélkül fogva tartott német állampolgárok szabadon bocsátása.
Kiemelte, hogy a német kormány szerint egyelőre szó sem lehet annak a török igénynek a teljesítéséről, hogy az EU tárgyaljon Ankarával a közösség és Törökország közötti vámunió kiterjesztéséről. Azt is elmondta, hogy elkerülhetetlennek tartja a keményebb fellépést jelentő irányváltást a német Törökország-politikában, akkor is, ha ezt a német gazdaság is megszenvedi.
A kelet-ukrajnai válságról szólva megerősítette, hogy az Oroszország elleni büntetőintézkedések visszavonása csak akkor kerülhet napirendre, ha sikerül végrehajtani a válság politikai rendezéséről kidolgozott minszki megállapodásokat.
A Baltikum biztonsági helyzetével kapcsolatban aláhúzta, hogy változatlanul a nemzetközi jog súlyos megsértésének tekinti az ukrajnai Krím félsziget bekebelezését Oroszországba, és reméli, hogy a három balti ország esetében Oroszország nem sérti meg az államok területi épségének megőrzését rögzítő nemzetközi jogi előírásokat. Hozzátette, hogy továbbra is folytatni kell a párbeszédet Moszkvával, a német kormány éppen ezért ragaszkodott mindig is a NATO-Oroszország Tanács működésének fenntartásához.
Az euróövezet gazdasági helyzetéről szólva rámutatott, hogy valamennyi tagállamban beindult a növekedés, és a helyzet sokkal jobb, mint egy-két éve. Megerősítette, hogy jó ötletnek tartja a közös költségvetés létrehozásának gondolatát, és azt is, hogy az euróövezeti állandó válságkezelési mechanizmus (ESM) alapjaira építsenek fel egy új intézményt, az euróövezeti valutaalapot.
A legtöbb aktuális kül- és belpolitikai kérdésre kiterjedő sajtóértekezleten Merkel hangsúlyozta, hogy meg kell oldani a német autóipart sújtó dízelválságot, és kiemelte, hogy a hagyományos, robbanómotoros technológia még évtizedekig fennmarad.
(MTI)
