A londoni belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy várhatóan 2019 tavaszára már hatályban lesz az új bevándorlási szabályozás. Brandon Lewis a részletekről csak annyit árult el, hogy a kormány még idén közzétesz egy “fehér könyvet” az új szabályrendszer fő pontjairól, a törvénytervezet pedig már jövőre a parlament elé kerül.
A szabad munkaerőmozgás is az EU négy alapvető szabadságjogának egyike – a javak, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlásával együtt -, ha Nagy-Britannia kilép, ezeket az alapelveket “nyilvánvalóan” nem fogja jelenlegi formájukban érvényesíteni – tette hozzá az államtitkár.
Brandon Lewis főnöke, Amber Rudd belügyminiszter ugyanakkor a Financial Times csütörtöki számában megjelent írásában biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem zárulnak be hirtelen az ajtók. Nagy-Britanniának is érdeke, hogy “a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalóknak vonzó maradjon.
A belügyminiszter cikkében hangsúlyozta: az elmúlt egy évben meghallgatta a brit üzleti szektor vezetőinek véleményét arról, milyen nagyra becsülik a Nagy-Britanniában dolgozó EU-polgárok munkáját, szakképzettségét, ötleteit.
A kormány odafigyel, és osztja az üzleti vezetők azon szándékát, hogy továbbra is szívesen fogadjuk mindazokat, akik hozzájárultak az Egyesült Királyság jólétének megteremtéséhez.
Amber Rudd közölte: a lehető legpontosabb képet kell kapniuk arról, hogy a brit gazdaságban mekkora a szerepe a külföldi munkaerőnek. Ezért a kormány felkéri a bevándorlási tanácsadó szervezetet (Migration Advisory Committee, MAC), hogy készítsen átfogó felmérést arról, az EU-munkavállalók miképp hatnak az angol, a walesi, a skót és az észak-írországi gazdaságra.
Korábban nagy vihart kavart, amikor a miniszter azt akarta elérni, hogy a cégek hozzák nyilvánosságra külföldi alkalmazottaik számát.
Az eredeti terv annyit finomodott, hogy a kabinet most arra kíváncsi, milyen a külföldiek aránya a teljes foglalkoztatotti állományon belül az egyes szektorokban, milyen mértékben szorul rá a brit gazdaság az idénymunkásokra.
A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke már szolgált is számszerű információval. Meurig Raymond az NFU minapi kongresszusán azt mondta: az agrárszektornak jelenleg 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőhöz, akkor “a földeken fog elrohadni a termés”.
A brit statisztikai hivatal (ONS) néhány napja közzétett visszatekintő becslése szerint az évtized közepén 1,3 millió közép- és kelet-európai állampolgár tartózkodott életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Közülük a magyarok foglalkoztatottsági rátája volt a legmagasabb. Az ONS számításai alapján a vizsgált 2013-2015-ös időszakban a Nagy-Britanniában élő magyarok átlagos száma 79 101 volt, foglalkoztatottsági rátájuk pedig meghaladta a 84 százalékot.
