Az azeri baltás gyilkos botrányához hasonló ügybe keveredhet a magyar kormány, ha kiadja Kazahsztánnak a nálunk raboskodó Jerzan Kadesovot – írja az Index.
Emlékezetes: 2012-ben az Orbán-kormány átadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, akit itthon életfogytiglanra ítéltek, mert 2004-ben álmában, baltával meggyilkolta örmény katonatársát egy budapesti NATO katonai kurzuson. Hazájában Safarovot azonnal szabadon engedték és nemzeti hősként ünnepelték, előléptették és kiutalták neki nyolcévi elmaradt zsoldját.
A mostani történet 2009-ig nyúlik vissza, amikor a Kazahsztánt 1984 óta irányító diktátor, Nurszultan Nazarbajev hajtóvadászatot indított politikai ellenfele, Muhtar Abljazov és az ő munkatársai ellen. A vád szerint a BTA nevű bankot vezető Abljazov ötmilliárd dollárt sikkasztott el.
A banki vezetők a világ különböző országaiba menekültek, a kazahok az Interpol segítségével letartóztattatták őket. Ugyanakkor az érintett országok, köztük Franciaország, Anglia és Spanyolország nem adta ki a Kazahsztán által kért embereket, részben azért, mert a vádak politikailag motiváltak voltak, részben pedig attól tartva, hogy Kazahsztán nem tartja tiszteletben jogaikat, és nem biztosít a számukra független tárgyalást.
Jerzan Kadesov a bank hitelezési osztályát vezette. 2010-ben Ukrajnába menekült, 2012-ben pedig attól tartva, hogy az oroszbarát Viktor Janukovics átadja Kazahsztánnak, Magyarországra jött. Az Interpol-körözés miatt tavaly letartóztatták a magyar hatóságok.
Az üggyel az Open Dialogue Foundation nevű emberi jogi szervezet foglalkozik. Ők azt állítják: a magyar állam nem járult hozzá, hogy a Kadesov védelmével megbízott szervezetek végezzék munkájukat, azt viszont hagyták, hogy a kazah állam képviselői személyesen gyakoroljanak nyomást rá a fogdában. A kazah diplomaták látogatása után Kadesov bűnösnek vallotta magát, és ő kérte a magyar hatóságoktól, hogy toloncolják vissza hazájába. Az Open Dialogue Foundation szerint a férfit a magyar fél tudtával és segítségével megfélemlítették.
A kazahok által kért kiadatást eddig egyetlen ország sem azért tagadta meg, mert a vádlottak maguk feddhetetlenek volnának, hanem azért, mert attól tartottak, hogy nem elfogulatlan bírói testületek döntenének ügyükben, sőt, kínzás vagy halál fenyegetné őket hazájukban. Ilyen esetben pedig nemzetközi egyezmények tiltják a kiadatást. A kérdés most az, hogy Magyarország áthágja-e ezeket, hogy egy gazdag diktatúrának kedvezzen.
