Nagyvilág

Nem kap Erdogan stadiont Németországban, hogy szónokolhasson híveinek

A török államfő július elején ismét Németországba készül, ám néhány testőrét nem fogják beengedni az országba. 2017 májusában Reccep Tayyip Erdogan Washingtonban járt, ahol látogatását kisebb tüntetés fogadta. A világ és a közvélemény megdöbbenésére, az elnök biztonsági emberei szétverték a tüntetőket, azóta többük ellen eljárást indítottak a washingtoni hatóságok. A német vezetés attól tart, hogy ehhez hasonló konfliktussal nézhet szembe.

Július első hetében fogják megtartani Hamburgban a legerősebb fejlett és feltörekvő gazdaságok éves csúcstalálkozóját. A G20-nak nevezett tömörülésnek 19 ország és az EU a tagja. A csoportosulás a világ gazdasági teljesítményének kétharmadát és a világ lakosságának háromnegyedét adja. Befolyásos társaságról van tehát szó, amelynek vezetői – ha képesek megegyezni valamiről – az egész világra hatással vannak.

A G20 nem egy szervezet, hanem inkább egy fórum, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevő országok vezetői személyesen találkozhassanak. Az orosz és amerikai államfőnek például viszonylag ritkán van lehetősége négyszemközt beszélgetni, ezek az események alkalmat adnak a találkozásra. A mai napig emlékezetes Barack Obama és Vlagyimir Putyin 2015-ös négyszemközti – azaz a két tolmáccsal együtt nyolcszemközti – beszélgetése a törökországi csúcstalálkozón, főként azért, mert a török titkosszolgálat is szeretett volna belehallgatni a diskurzusba. Az egyik munkatársuk egy méretes táskával a kezében perceken át téblábolt a két vezető közelében. Ügyetlen és egyébként feltűnő próbálkozása nem csak a biztonságiaknak tűnt fel, de az egyik kamera is megörökítette.

Készültség Hamburgban

Az idén az észak-német kikötővárosban rendezik meg a G20-k találkozóját, a húsz állandó tag mellet féltucatnyi meghívott ország (főként Afrikából és Ázsiából) vesz részt az eseményen. 5000 résztvevőt és a nemzetközi sajtó mintegy 3000 munkatársát várják a helyszínre. Ehhez mérhető lesz a rendőrségi készültség, a városban és környékén mintegy 15.000 rendőrt vetnek majd be a biztosítás érdekében.

A óvatosság indokolt, ezek a találkozók jelentős tüntetéseket generáltak Elsősorban a szélsőbalos és anarchista csoportok tiltakoznak, mert az összejöveteleket a nagytőkések és a globalizáció híveinek összeesküvésének tekintik. Az ilyen csoportok Németországban hagyományosan erősek, Hamburgban pedig különösen.

Természetesen a terrortámadások is ott vannak a lehetséges veszélyforrások között, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen komoly rendőrségi készültség mellett nem szoktak terrortámadások történni. Bár nagy lehet a médiafigyelem, de gyakorlatilag Hamburgban minden sarkon rendőr vagy biztonsági fog állni.

Török tempó

Ha a németeknek nem lenne elég baja a csúcstalálkozóval, külön fejfájást okoz a  török államfő is. Törökország gazdasági ereje miatt tagja a G20-nak, az ország vezetőjének alapból jár a meghívás. Németországban mintegy 4 millió török állampolgár él, jó részük a török hatalommal ellenséges kurd származású ember.

A német-török kapcsolatok  folyamatosan romlanak, annak ellenére, hogy mindkét országnak szüksége van a másikra. Az aggodalmat most az okozza, hogy Reccep Tayyip Erdogan a csúcstalálkozó után szeretne egy tömegrendezvényt tartani, ahol beszédet mondana híveinek. 2017 tavaszán török politikusok a készülő török népszavazás kapcsán már kampányoltak az országban, és miután ennek gátat szabtak a hatóságok, a török államfő a „náci praktikák” bevetésével bírálta Berlint.

Márciusban az is kiszivárgott, hogy Ankara arra kérte a német hatóságokat, kémkedjenek olyan török személyek után, akik a törökök szerint a terrorizmussal vádolt Gülen-szervezet tagjai. Mindeközben a török hatóságok egyre gyakrabban – és magyarázat nélkül – akadályoztak német politikusokat, hogy azok látogatást tegyenek a dél-törökországi Incirlik légibázison, ahol német egységek is részt vesznek az Iszlám Állam elleni harcban. Ez a kötélhúzás végül odáig fajult, hogy a német parlament inkább kivonta onnan a repülőgépeket és áttelepítik azokat Jordániába.

A török-német szembenállás legutóbbi epizódja azzal kezdődött, hogy Ankara megküldte az elnököt biztosító testőrök listáját.

A német külügy megdöbbenve tapasztalta, hogy olyan személyek is vannak a felsoroltak között, akik részt vettek 2017 májusában Washingtonban abban a verekedésben, amelyet Erdogan testőrei kezdeményeztek helyi tüntetők ellen.

A szituáció annyira váratlan volt – a török elnök is végignézte az egészet –, hogy az amerikai rendőrök sem tudtak azonnal reagálni. Most a német hatóságok eleve jelezték Ankarának, hogy ezek a személyek nem tehetik be a lábukat az országba.

A német hatóságok aggodalma nem alaptalan. Hamburgba mintegy 10.000 balos tüntetőt várnak. A városban sok törökországi kurd él, akik annak a Kurd Munkapártnak a hívei, amellyel otthon a török kormány gyakorlatilag polgárháborút vív. Az indulatok könnyen elszabadulhatnak, ráadásul a török szélsőjobbos szervezetek, mint a Szürke Farkasok is aktívak Németországban.

A török elnöknek nincs könnyű dolga, egyelőre nem talál helyszínt a G20-as csúcsot követő tömegrendezvényére. Az Észak-Rajna Vesztfáliában található nagyobb stadionok, csarnokok mind negatívan választ adtak a megkeresésre, mondván a tervezett napon épp karbantartást végeznek, vagy már készülnek a következő programra. Hogy ez véletlenek egybeesése vagy a németeknek elege van abból, hogy a törökök Németországba viszik a belpolitikai konfliktusaikat, talán sosem derül ki.

Csak annyi biztos: a német-török meccs még nem ért véget, és lesznek még fordulatok.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik